Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

\ orosz hadsereg betörése után — Gy. S.) igen gyakori visszafizetések történtek még nem esedékes váltókra. Az adósok hirtelen és tömeges jelentkezésének okát könnyű megtalálni : a magyar bankjegyek abnormális mélyre süllyedt árfolyamában. Minthogy a jelenlegi üzleti pangás közepette lehetetlen a visszafolyt pénzeket újból kihelyezni, az időelőtti visszafizetések elfogadása nem áll a bank érdekében."

440 így tehát a szabadságharc utolsó hónapjaiban a bank pénzbőségben úszott, míg a pesti kereskedők kirekeszthették pénztáraikból a magyar bankjegyeket, amelyek majdnem egy évig megőrizték értékállandóságukat. A bankjegyek megsemmisítése főleg a földműveseket érintette, akiknek birtokában volt a legnagyobb részük. * „Kereskedői számítás szerint Magyarországon kb. 9 millió forint van forgalomban" — így nyilatkozott az 1843-as országgyűlési kereskedelmi választmány előtt Kappel.

441 A negyvenes évek közepén ez a becslés túlzottan alacsonynak látszott, hiszen a több mint száz millió forintot kitevő külforgalom lebonyolítása lehetetlennek tűnik fel ilyen csekély pénzforgalom mellett egy olyan országban, ahol a készpénzkímélő forgalom eszközei közül a váltó alig, a csekk pedig egyáltalán nem volt ismeretes. lehetséges, hogy ez a számítás a nagykereskedők számának az előírt minimális üzleti tőkével való szorzatát (300 X 30 000) vette egyenlőnek a forgalomban levő készpénzzel. Viszont valószínűtlennek látszott, hogy — eltekintve az ezüstpénz forgalmától — az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeknek csupán 5—6%-a cirkulált volna Magyarországon. Mégis, a szabadságharc éveinek kereskedelem-szanálási kísérleteiből megismert kis számok mellett, amiken a kereskedelem megmentése fordult meg : a 2 millió forintos hitelfolyósításra irányuló, 1848 márciusi kérelem, majd 1849 őszén az egymilliós ellátmány, — úgylátszik — nem nagymértékben tért el a valóságtól az a számítás, amely 9 millióra tette a pénzforgalmat és egyben a nagykereskedelem tőkeerejét. Bár ez a szám is tekintélyes szaporulatot jelent korszakunk elejéhez képest, mégis túlságosan szerény volt ahhoz a feladathoz mérve, amit a kereskedelemnek a század közepén meg kellett volna oldania, ahhoz ti. hogy valóban előfutárja legyen az ipari tőkévé való átalakulásnak. JEGYZETEK Rövidítések : A — A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára C = A Magyar Udvari Cancellária levéltára az Orsz. Levéltárban Fb = Fővárosi (Budapesti 1. sz.) levéltár budai osztálya Fp =3 Fővárosi (Budapesti 1. sz.) levéltár pesti osztálya H — Helytartótanácsi levéltár az Orsz. Levéltárban K —A Magyar Udvari Kamara levéltára az Orsz. Levéltárban N — Natorp-iratok. (Ez az iratsorozat, mintegy 200 üzleti könyv és kb. 50 000 levél, 1956 november havában az Országos Levél266