Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

kialakulásához, mint ahogy a későbbi korszakokban is állandóan súlyosan befolyásolja az általános gazdasági helyzet a város gazdálkodását. Végeredményben tehát megállapítható, hogy elsősorban a bécsi kormány gazdasági politikája miatt Budán a kamarai adminisztráció korában tulajdonképp nem alakulhatott ki szabad királyi városi élet és ennek megfelelő városi gazdálkodás sem. Az átadott kisebb jelentőségű jövedelmekben legfeljebb kezdeményét láthatjuk egy ilyen városi gazdálkodásnak. Budán ekkor nem városi, hanem kamarai gazdálkodást láthatunk, amelynek célja nem a város felemelése, hanem a kincstári jövedelmek biztosítása volt. A szabad királyi városi élet és gazdálkodás kifejlesztése Budán a következő évtizedekre hárult. A további fejlődéshez; azonban igen kedvezőtlen előfeltételeket teremtett a kamarai adminisztráció előbb vázolt gazdasági politikája, mert a város teljesen szegényen, lerongyolódva került fejlődésének következő szakaszába, amikor ugyan már hozzájutott a szabad királyi városokat megillető jövedelmi forrásokhoz, azonban olyan terhek és kötelezettségek kíséretében, amelyek meglehetősen súlyos helyzetbe hozták a kamarai igazgatás és a katonaság, által majdnem két évtizeden keresztül oly mostoha sorsban részesített városi háztartást. Pénzügyi válság a Rákóczi-szabadságharc alatt A kamarai adminisztráció éveiből, bár ekkor a bécsi kamara csak kisebb jövedelmeket biztosított a városi gazdálkodás számára, Buda lényegében különösebb adósságok nélkül lépett a Rákóczi-szabadságharc korába. A kamarai adminisztráció nem engedélyezte kölcsönök felvételét, egyébként a város sem mert komolyabb jövedelmi források híján kölcsönökhöz folyamodni. A Rákóczi-szabadságharc elején döntő jelentőségű esemény volt hivatva a városi gazdálkodás fejlődésének az eddigiekkel szemben új irányt szabni, mégpedig 1703. október 23-án a I^ipót-féle diploma kibocsátása, amely visszaállította Buda szabad királyi városi állapotát. Alapvető jelentőségű tény ez a város fejlődése, s így a városi gazdálkodás szempontjából is. A kiváltságlevél kibocsátásának körülményei ismeretesek. A két város (Buda és Pest) polgárai által közel két évtizeden keresztül szorgalmazott kiváltságok ügyét tulajdonképp a Rákóczifelkeléssel kapcsolatos események érlelték meg. Egyrészt a forradalmi hangulattól megijedt bécsi kormánynak engedékenységre való hajlandósága, de főleg a háborús időkben a bécsi udvar nehéz pénzügyi helyzete. Az utóbbi miatt a ius armorum, azaz a török elleni háborúk költségeit megtérítő ún. fegyverváltság kifizetése ellenében Bécs hajlandónak mutatkozott a négy új szerzeményi városban, Budán, Pesten, Esztergomban és Székesfehérvárott a szabad királyi városi állapotok visszaállítására. Buda vállalta a reá kirótt 8600 Ft fegyverváltság kifizetését, így szabad királyi városi rangját visszanyerte.

36 62