Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562

probléma mellett, amelynek következtében Moszkva politikai története az egész orosz nép és az orosz állam politikai történetének szerves részeként rajzolódik ki, bemutatja a kötet Moszkvának az orosz kultúra fejlődésében az irodalom, festészet, építészet, iparművészet területén játszott szerepét. Plasztikus ábrázolásban láthatjuk, hogy Moszkva, amely előbb egy fejedelemség, később az Összorosz központosított állam fejének, a cárnak fővárosa, amint a XIV—

XV. században a központosított állam létrehozásának kezdeményezője és bázisa volt, a későbbiekben az állam külpolitikájának, honvédő erejének, az összorosz érdekek védelmének központjává lesz, amelynek igen nagy jelentősége van az orosz földnek az intervenciósoktól, tatároktól, lengyelektől, litvánoktól való megszabadításában. A kötet külföldi bírálója nem tekintheti feladatának, hogy részletkérdésekbe bocsátkozzék. Nem vizsgálhatja azt, hogy a téma forrásanyagát kimerítették-e a szerzők, az irodalom mellett szükség esetén fel tudták-e használni a kiadatlan levéltári forrásanyagot is. Utóbbit illetően hivatkozhatunk arra, hogy — különösen a kötet vége felé, a kulturális vonatkozású fejezetekben — több ízben utalnak a Régi Iratok Központi Állami Levéltárában (Moszkvában) őrzött levéltári állagokra. Az alábbiakban főleg ahhoz a kérdéshez szólunk hozzá, hogy a magyar főváros történetével foglalkozó kutató milyen tanulságokat meríthet ebből a műből, milyen problémák felvetésére és megoldására tanítja meg őket ez a munka? Ennek megfelelően a város történetéből nem azt igyekszünk kiragadni, ami a szovjet olvasó számára a legfontosabb, hogy ti. az orosz állam kialakulása és az összorosz kultúra kibontakozása területén milyen szerepe volt Moszkvának, hanem azt, hogy a következetesen marxista történész milyen szempontokkal közelíti meg a várostörténelem problémáit, milyen kérdésekre keres és milyen módszerekkel talál azokra feleletet. A város kialakulásának és őstörténetének tárgyalásánál elengedhetetlenül szükséges annak vizsgálata, hogy az a hely, ahol a város keletkezett, milyen földrajzi körülményeknél fogva alkalmas emberi megtelepedésre, miért kellett szükségszerűen éppen ott és nem máshol kialakulnia olyan településnek, amely nem utolsósorban földrajzi helyzeténél fogva nagyvárossá fejlődött. Nem vagyunk természetesen hívei a földrajzi determinizmusnak, a földrajzi környezet csak egyik, de nagyon lényeges tényezője a társadalomtörténet alakulásának. Ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyni semmi esetre sem szabad. Hogyan áll ez a kérdés Moszkva történeténél? Kétségtelenül érinti ezeket a kérdéseket, sőt, különösen a kereskedelmi utak vonalának alakulását, szinte állandóan szem előtt is tartja. Minden kisebb periódus tárgyalásánál említi, hogy Moszkva városa milyen fontos kereskedelmi utak metszőpontjában fekszik, és ez a tény milyen döntően hatott a város fejlődésére, hiszen Moszkva mindenekelőtt kereskedőváros volt. Mégis, úgy érezzük, hogy talán valamivel többet is foglalkozhattam volna a kötet szerkesztői, különösen az őstörténeti részt író A. V. Arci552