Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom I. Period feudalizma XII-XVII vv. (Moszkva története I. kötet. A feudalizmus korszaka, XII-XVII. század). Moszkva, 1952. 548-562
Akadémiája a főváros történetének megírására szentelt, hiszen ez a harminc szakember csak az első kötet elkészítését végezte. Az első kötet igen nagy időszakaszt dolgoz fel : 1147-től, Moszkva város első említésétől I. Péter cár koráig terjedő nem kevesebb, mint ötszázötven évet. Sőt nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez* a kötet archeológiai bevezetéssel kezdi az írásos történelem taglalását, így a tárgyalt időszak visszafelé évezredekre is elnyúlik. Az írásbeliséget megelőző őskort figyelmen kívül hagyva is hatalmas periódust két szakaszra bontják : nem az eltelt idő arányában, mert az első szakasz a XVII. század kezdetéig terjed, míg a második szakasz — amelynek tárgyalása alig néhány oldallal rövidebb az elsőnél — csak a XVII. századdal foglalkozik. A két nagy szakaszon belül az alábbi fejezetcímeket találjuk : 1. Az ősi Moszkva: ebben tárgyalják a Moszkva területén feltárt legrégebbi településeket, a Moszkva városáról szóló legkorábbi tudósításokat, a városnak Dolgorukij Juríj nagyfejedelem által történt „megalapítását", végül a XII— XIII. századi Moszkva életét. 2. Moszkva, mint a Moszkvai Nagyfejedelemség székhelye (XIV. század és a XV. század első fele). Bbben a részben olvashatunk a városról, mint az egységes, központosított állam létrehozásának kezdeményezőjéről, a város XIV— XV. századbeli gazdasági életéről és lakosságáról, a fejedelmi székhelyről, az orosz föld megvédéséért vívott harcairól, köztük Donszkoj Dmitrij fejedelemről, aki a Don melletti Kulikovónál megvette a tatárok verhetetlennek hitt seregét. Ugyanitt írnak az 1382. évi moszkvai felkelésről, amely a XIV. századi Oroszország legnagyobb antifeudális felkelése volt és amely a városnak a tatár Tohtamüs vezér által történt ostroma során robbant ki. Ezután következik a moszkvai nagyfejedelem hatalmának jelentős megnövekedése. A fejezet következő részei már nem politikai történelmi témákkal foglalkoznak : egyik részben a város topográfiájáról és külső képéről, a másikban a város környékéről olvashatunk. Két fejezetrészt szenteltek a korabeli kulturális életnek is, egyik a moszkvai irodalommal, másik a festészettel és iparművészettel foglalkozik. 3. Moszkva mint a központosított orosz állam fővárosa (XV. század vége, XVI. század eleje). Ebben a város gazdasági életéről, az orosz állam politikai életében és nemzetközi kapcsolataiban játszott szerepéről, a Kreml építéséről, a moszkvai váralj áról, a társadalmi mozgalmakról és a társadalmi-politikai eszmékről olvashatunk egy-egy részben. A fejezet befejezéseként itt is a moszkvai festészettel foglalkozik egy rész. 4. Moszkva a központosított orosz állam megerősödése korában (XVI. század) c. fejezetben a város ga dasági életéről, területéről és lakosságáról, a központosított orosz állam megerősítéséért folytatott harcáról, védelmi erődrendszerének kialakításáról, külső képéről és berendezéséről találunk egy-egy fejezetrészt. A kulturális kibontakozást tárgyalják a „műveltség, tudomány, irodalom", valamint az „építészet, festészet és iparművészet" című fejezetrészek. 550
