Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548
könyvben előzetes jelentést ad a Magdeburg város területén végzett régészeti kutatásokról. 23 A várost 1945. január 16-án ért légitámadás romhalmazzá verte a város egész történeti magvát, kivéve a dómot és a Liebfrauenkirche-t. A romtalanítás 1948-ban indult meg. A munka igen gyors ütemben folyt, nagyobb részt baggerek segítségével. A tudományos munkának tehát itt is — mint a többi német városban — versenyt kellett futnia a baggerek hatalmas teljesítőképességével. Ez a gyorsaság természetesen nem vált mindig a tudományos kutatás javára. Magdeburgban az addigi várostörténeti kutatás két városcentrum létét tételezte fel, s az egyikben egy nagyméretű templom alapját sikerült kiásni. De általában sikerült az erőltetett munkatempó mellett is, sokszor pinceablakból pinceablakba mászva felvenni az 1631-i hatalmas tűzvész előtti épületrészeket és azokat a tervrajzon rögzíteni, a XIII. század derekáról való kereskedőcsarnokot és egy magánház alapjait biztonságba helyezni. A munka a beszámoló időszakában már csupán a város erődítményeinek megállapítására és a feltárt anyag feldolgozására irányult. Annyi már 1952-ben megállapítható volt, hogy a XIII. századnál régebbi leletek csak az Alter Markt-on kerültek elő. Ugyancsak megállapítható volt, hogy a XIII. században — valószínűleg a XII. századvégi tűzvészek következtében — a várost teljesen átépítették, talán ennek volt első ténye a dóm átépítésének megindítása 1207-ben. A város alaprajzát is teljesen átalakították akkor, az új főútvonal a Breite Gasse lett. Magdeburg régészeti leletei tehát a XII. sz. végén, a XIII. sz. elején hatalmas gazdasági fellendülésre mutatnak, amely 1284-ben, a városi bíróság megvásárlásával érte el tetőpontját. A felvirágzás oka a német keleti terjeszkedés nagyarányú előrenyomulása lehetett, amely Magdeburgot határvárosból a belső kereskedelem egyik fontos csomópontjává alakította át. Unverzagt előzetes jelentésének kereteibe jól beleilleszkedik a Német Tudományos Akadémia egyik gyűjteményes kiadásában megjelent cikk, a Magdeburgban kiásott középkori kútnak és leleteinek leírása. 24 Ez a kút és a leletek pontosan meghatározzák a város egyik fontos pontjának, az Elba partjának települési és topográfiai viszonyait. Ugyancsak a ,, Frühe Burgen und Städte" c. gyűjteményes kötetben jelent meg a Lipcse Óváros területén előkerült leleteknek egy általános értékelése is 25 Ezek a leletek a város kronológiájához és topográfiájához nyújtanak értékes adatokat, mert ezek alapján kimutatható, hogy a város első települési magvát a későbbi Matthäifriedhof területén álló szláv vár (egyben a Libzi nevű szláv várkerület központja) alkotta, s a későbbi városi központ az ettől délkeletre fekvő piactér volt. Unverzagt cikke, a hozzákapcsolódó magdeburgi kútról írott cikk, s a lipcsei leletek összefoglalása — ez az, ami ma a háborús pusztítások nyomán megindult nagyarányú német régészeti munkából rendelkezésünkre áll. És itt nem egyedül az utolsó évek helytelen és vak könyvvásárlási politikáját kell hibáztatnunk, mert — bár fontos munkák nem találhatók meg hazánkban — sokkal többet a háború utáni ásatásokról 539 ":A-„f/. ' .:;••• •••• i í'-i-'.-tóí' < "•'«:•:. -;• ;: y"': .:-:•',:
