Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

tényező együttesen. A vizsgálat módszere és az eredmények együttesen teszik Ennen munkáját Planitzéhoz hasonlóan fontossá a jövő város-, történeti kutatói számára. A korai középkori város tehát Európa északi részén valóban települési, társadalmi és jogi dualizmus szülötte, amelynek születésénél azonban számtalan más tényező is közrejátszott, más-más formát érvényesítve a városok kialakulása során. Ezek között a tényezők között elsőrangú szerepet játszott a gazdasági élet egy-egy ága — erre mutat rá az európai középkori várostörténet egyik nagymestere : Fritz Rörig, kevéssel halála előtt Magdeburg kialakulásáról megjelent kis terjedelmű, de annál nagyobb jelentőségű tanulmányában.

11 Magdeburg kialakulása vitatott kérdése volt a kelet- -émet történelemnek, s ha nem is volt kétséges, hogy a X. sz. végétől kezdve a keleti terjeszkedés egyik főközpontját alkotta, kérdéses volt az, hogyan kell a 805-től fennmaradt szórványos adatokat értékelni, mi volt Magdeburgban, mielőtt Nagy Ottó császár keleti politikája tervszerűen kiépítette. Afnikor Rörig ezt a tanulmányát megírta, már megindultak a tervszerű ásatások a romhalmazzá vált város területén. Rörig azonban nem várta meg az ásatások során kialakuló eredményeket, hanem más irányból, a történeti források és a legújabb kereskedelemtörténeti eredmények alapján fedte fel a város kialakulásának folyamatát. Első ízben 805-ben említik Magdeburgot, mint határpontot, ameddig a kereskedők áruikkal elmennek. A kereskedelem és a kereskedők helyzetét nyomozva, Rörig megállapítja, hogy arról a főleg zsidó kereskedők által űzött, távolsági kereskedelmről van itt szó, „amely a késői antik időktől kezdve a VII. századig Bizáncból és a szíriai kikötőkből, valamint Alexandriából közvetített Marseille és Narbonne felé, és ezekről a támaszpontokról kiindulva a frank birodalom távoli területét is átszőtte."

12 Ennek a kereskedelemnek a frank birodalom keleti részei felé a Rajna menti városok képezték a gerincét, s onnan a Karoling hadi utak mentén bonyolódott le kelet felé. Főcikkei keleti luxuscikkek voltak, s ezekért cserébe rabszolgákat szállítottak. Rörig gondosan összeállította azokat az adatokat, amelyek a Fuldán, Corveyn és Paderbornon át vezető út szláv rabszolgakereskedelméről szólnak, s a korabeli cseh adatokat is figyelembe vette. Magdeburg tehát ennek a kereskedelemnek volt egyik határmenti forgalmi központja, amelyet a vándorkereskedők (köztük frankok is) időről-időre felkerestek. A város környékén nagy számban talált arab érmék után következtetve a kereskedők főleg bevásárlásokat eszközölhettek itt. Magdeburg magja tehát kereskedőtelep, wik volt, amelyet kezdetben csak időről-időre kerestek fel a kereskedők, később azonban a kereskedők megbízottjai ott maradhattak, s ekkor építették fel a wik templomát. Ez maradt a helyzet mindaddig, amíg 830-ban Nagy Ottó megalapította a várost. Ettől az időponttól kezdve kell Magdeburgot városnak tekinteni. A város későbbi forrásai is ezért emlegetik alapítóként Ottó császárt, mert „ami ezt 34* 531