Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

A Fővárosi Múzeum oktatási programját illetően tehát messze megelőzi korát. A harmincas évek muzeológiai konferenciáin olyan sokat vitatott kérdés: „a múzeumok és iskolák kapcsolatának" témája már ekkor, itt, ilyen határozott formában fellép. A Budapesti Történeti Múzeum azon részei tehát amelyek később a régészeti ül. újkori osztály elnevezést kaptak, Aquincumban és a Városligetben már 1907-ben működtek. Horváth Henrik munkájának eredményeképpen 1932-ben megalakult a Halászbástya saroktornyában a Kőtár mint a Fővárosi Múzeum új részlege. Ugyanezen időszakban már működött a Fővárosi Régészeti Intézet Nagy Lajos vezetése alatt. Itt az ős- és ókori ásatások mellett középkori régészeti feltárások is folytak Garády Sándor irányítása alatt. Ez utóbbi a^^aga és a Kőtár 1945-ben egyestilt önálló középkori osztállyá, amely a várásatások anyagából 1952 decemberében nyitotta meg kiállítását a Vármúzeum mai épületében. JEGYZETEK 1 1881 : XXXIX. te. a műemlékek fenntartásáról. 2 Arch. Ért. 1875, 124. 3 Torma K., Adalékok Sarmizegethuza és Aquincum felirataihoz. Arch. Ért. VIII, 135. 4 1849—1913. 5 Márton Lajos, Hampel József nekrológja. Arch. Ért. 1913. 6 Schönwisner István egyetemi könyvtárnok 1788-ban meszes gödör ásatása közben a Flórián utcában római fürdőt talált, és ezt Mária Terézia megbízásából ,,De ruderibus laconici caldarique Romani" címmel publikálta. Ebben a munkában Aquincum történetét ismertette és megdöntötte a Bonfini féle Sicambriaelméletet. Antonius Itinerariumáról szóló, 1780-ban megjelent kommentárjában Aquincumról mint a provincia főhelyéről ír. Gömöri Havas szerint „Schönwisner mutatta meg, mekkora felkészültséggel kell a római műemlékek és leletek leírásához fogni." (G. Havas, Óbuda—Aquincum az 1880—88. évi ásatások kezdete és lefolyása. Bud. Rég. I. 1889.) 7 Hampel József, Aquincum történetének vázlata. Arch. Közi. 1871. 8 Itt volt Virchow, Schliemann barátja, berlini antropológus professzor, Pranks a British Museumból, Hildebrandt svéd régész, Worsae dán múzeumigazgató, Broca párizsi orvosprofesszor — Zichy Jenő barátja, Capellini olasz geológus, Pigorini a római Museo Etnografico Nazionale megteremtője. {Hampel József, Arcképek az ősrégészeti kongresszusról. Vas. Ujs. 1876, 603.) 9 Borostyám Nándor, Régészeti kirándulás Aquincumba. Vas Ujs. 1876, 603. 10 A régiségtár őrének jelentése az országgyűlés által kiküldött múzeumi bizottsághoz. Arch. Ért. 1881. 11 Némethy Lajos, Óbuda romjai. Vas. Ujs. 1880, 703. 12 Uő, Az aquincumi amfiteátrum. Vas. Ujs. 1880, 774. 13 Hampel József, Hazai archeológiánk jelene és jövője. Arch. Ért. 1881, 261. 14 Torma Károly, Aquincumi ásatások. Arch. Ért. 1881, 252. 15 Thallóczy Lajos, A fejéregyházi ásatások. Árpád sírja. Vas. Ujs. 1880, 406. 16 Pest. Pfeiffer. 1880, 24. 17 Thallóczy i. m. 18 Gömöri Havas Sándor, Az óbudai Fehéregyház. Bud. Rég. II. 1890. ,i» Uő, uo. 517 • ' .