Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében = Le personnel de la trésorerie a la fin du XVe siecle 25-49

164 Mint volt szegedisókamarás és csongrádi főispán {>.), s pesti polgár. (Kovachich M. G., Formulae solennes styli. Pest 1799, 284.) Valószinuleg Szegedre vaió volt, majd Pestre költözött. A pénzügyigazgatásban vagyont szerez, ezt "birtokvásárlásba fekteti, birtokairól hatalmaskodik. (Dl. 18753, 18755, 18758. 18799.) Valószínűleg pesti bíró is egy időben. (István deák pesti bíró : Dl. 18518.) les 1478 : Kiküldve városi adóért. {Házi, 1/5. 375.) Budai háztulajdonos. (Pataki i. m. 285. old. 20. j.) 166 Budai polgár, könyvkereskedő. (Pataki i. m. 285. old. 20. j.) Háztulajdonos Bécsben is (Quellen, Wien II/3. 5164/2, 5272.sz.), kapcsolatai vannak Sziléziával. (Scriptores verum Sílesiacarum, XIV. Breslau 1894, 49—50.) 1487-ben a király és Orbán kincstartó 10 000 ft-tal tartoznak neki. (Uo. 118.) 1478-ban városi adót vesz át. (Bártfa. 2057.sz.) 167 Bécsi patrícius családból. Unokatestvére Kristóf ott városbíró. (Quellen Wien, II/3. 5221. sz. stb.) Nagylucsei embere, házat ad el neki Budán 1480-ban. (Dl. 18366.) 1481-ben városi adó átvételére küldik ki. (TT. 1902. 346.) 1489-ben Karintiában jár, nyilván mint kereskedő. (Dl. 19529.) 1493-ban budai bíró. (Dl. 20051.) 168 Nagylucsei küld pénzt Tamás volt budai bíróval. (Dl. 37673.) 1489-ben budai bíró. (Salamon i. m. III. 333—34.) 169 Ez a budai polgár, más nevén Ötvös Mátyás volt Mátyás király egyik -udvari szállítója. Háza volt Bécsben is. (Quellen, Wien, II/3 5386 sz.) Orbán a relator egyik ügyében. (Uo. 5230.) 1482-ben szekereket adat neki Pozsony által a király. (Pozsony 2034.) 1488-ban ő bonyolítja le a király olaszországi marhaüzleteit, amelynek érdekében a király marhakiviteli tilalmat rendel el. (Dl. 19436.) Ulászló idejében harmincadbérlő. (Engel 18, 127.) Jól jellemzi a kereskedelemnek a pénzügyigazgatással való kapcsolatát Ottó Brunner: ,,

Stets geht der Weg vom Warenhandel, der das Fundament bleibt, zum staatlichen Finanzgeschäft und den damit so eng verbundenen Finanzämtern, zur Erwerbung grundherrlichen Besitzes und zumeist in den Adel" (Jahrbuch des Vereines für Geschichte der Stadt Wien, 8. 1949/50, 30.) Ez azonban elsősorban az Ernuszt János-féle típusra vonatkozik. wo Di. 18799. 171 Dl. 19334. Valószínűleg a Tolna megyei Báthi családból. (Csánki III. 460.) 17

2 Pataki i. m. 283. old. 6. j. 1

73 Uo. 284. old. 9. j. 174 Uo. és 288. old. 39. j. 295. old. 83. j. 1

75 Uo. 286. old. 26. j. 293. old. 75. j. Sókamarás. TT. 1906. 161. 1

76 Uo. 288. old. 35. j. 298. old. 106. j. 1

77 Uo. 290. old. 50. j. 178 Uo. 1

79 Uo. 291. old. 52. j. 292. old. 62—63. j. "° Uo. 291. old. 52. j. *

81 Uo. 292. old. 64. j. 18í! Uo. 293. old. 76. j. 183 Uo. *

84 Uo. 295. old. 83—84. j. 186 Dl. 39939. 186 Hazai Okmánytár I. 379. (Pesten.) 187 Szendrei János, Monelli Bernát síremléke 1496-ból. (Turul, 1927. 71—6.) 188 Jövedelemelőirányzat Thuz Ozsvát idejéből. (TT. 1880. 168.) Kiadási előirányzatot találunk az Ernuszt számadások között. (Engel. 127—30.) (L. ezekíré ,,A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohássig" című tanulmányomat. (Levéltári Közlemények, XXVIII. évf. sajtó alatt). 189 Szilágyi i. m. 49. 190 Bóms, Petróczi 7. 45