Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

nagyobb tervszerűség érvényesült a műhelyek elhelyezésében. A millenniumig elkészült 15 épületben a következőképp csoportosult a munka :~ Sorszám i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 il 12 13 14 15 .*© t>, *6 V iu S +-• >% o N V > Me« dianifc :ai 4 1 Szerelő<& 43 9 1Í :0 1 -aj OJ Q a! s

í3 <u a a m Ihelye k :0 a 03 1 műht ;lyek CO -° | Jáa O N W

10 01 o I H 1 0) >. il g

3 83 A fc

$

a to w a -o N •P S) ai a cd 1691 < n 1516 1079 69 334 614 156 537 76 136 135 404 190 115 211 sa Az egyes műhelyek gépi felszerelését pedig a következő tábla mutatja : E fiókgyárakon kívül volt a Ganz-gyárnak egy harmadik jelentős különálló üzeme is : a fietrovagovai bánya és kohómü. Az az elsőrangú szerep ugyanis, melyet az öntőipar a gyár életében még ezidőben is betöltött, szükségképpen megkövetelte a saját üzemű nyersvasgyártást. Nem hiányzott ez a fontos segédüzem már az előző évtizedekben sem. Ismeretes, hogy 1871 óta az Abaúj megyei Felsőmecenzéfen több bányarésze és egy nagyolvasztója volt a vállalatnak. A nyolcvanas évek végéig ez a vállalkozás jól el is látta a budai öntödét, ettől kezdve azonban sem menynyiségi, sem minőségi tekintetben nem tudott többé megfelelni az igényeknek. Röviddel a leobersdorfi gyár megvétele után az igazgatóságnak új nyersvasszerzési lehetőségek után kellett néznie. Sikerült is két alkalmas ércállományú gazdag bányát találni. Az egyik a Gömör megyei I/Ucska község közelében, a Zichy-grófok birtokán, a másik a Zágráb megyei Topusko (Petrovagora) határában feküdt s a „Krainische Industrie-Gesellschaft" tulajdona volt. Adásvételre egyelőre nem került sor ;. az érdekelt felek csupán bérleti szerződést kötöttek. Minthogy azonban a Ganz-gyár mindkét helyen szabad kiaknázási jogosultságot nyert, nagyarányú befektetéseket kellett eszközölnie. I/ttcskán az olvasztómű vízierőre járt s így a nyári hónapokban, vízhiány miatt gyakran vesztegelni volt kénytelen : különben is igen avultán s hiányosan volt berendezve. A korszerűsítés tehát elkerülhetetlen volt. A gőzerőre való áttérés két gőzkazán, 2 gőzgép és 2 fúvó, 1 léghevítő felállításával s több más átalakítással járt. De az eredmény nem maradt el : az évi nyersvastermelés 25 000 q-ról 36 000 q-ra fokozódott. Még nagyobb arányú átalakító munkálatok zajlottak le Topuskón. Az itteni bánya ti. jóval gazdagabb volt a lucskainál, s kéregöntési célokra különösképpen alkalmas ércet (limonitot) szolgáltatott. Tulajdonképpen nem is egy bánya volt, hanem a bányák sorozata : 28 ún. bányamérték 441,