Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

e művelet minden fajtájához és fázisához szükséges munkagépekkel ellássa. így a gépek egész sorozatának előállítását kellett /állalnia : szerkezetekét, amelyek különféle anyagok szétválasztására, illetőleg összekeverésére szolgálnak, amelyekkel a törés, zúzás és őrlés művelete elvégezhető, végül amelyek a mindezen műveleteknél nélkülözhetetlen segédmunkálatokat teljesítik. Az első csoporton belül mintegy 8—10 gépfajta készült : osztályozóhengerek, rázósziták, keverődobok, keverőcsigák, csiszolódobok stb. Még változatosabb volt a tulajdonképpeni aprítógépek csoportja : görgőjáratok, golyósmalmok, szektoros törők, pofástörők, hengerművek, csonttörők, centrifugális malmok, zúzóművek stb. mellett az előtörő, utántörő, őrlő és finomőjrlő hengerművek, mutatják a gyártás sokoldalúságát. A segédgépek voltaképpen más gyártási ágak készítményei voltak : különleges szállítókocsik, csigák, daruk, szánkás felvonók, csörlős felvonók, felvonók különböző szemnagyságú anyagok részére, emelőszerkezetek stb. B sokágú gyártáshoz egy további járulékos csoport kapcsolódott, ti. a kerámikai munkagépek sorozata : agyagvágók, mázőrlő malmok, keverőművek, sajtók, különféle kőmegmunkáló gépek, (fűrészek, esztergapadok, gyémántfúrók és köszörűk stb). Mindezek az adatok azonban csak vázlatszerűen érzékeltetik a szóbanforgó gyártási ág termelőmunkájának gazdagságát. Az egyes gépfajták ugyanis formáik, méreteik és szerkezetük szerint is erősen elkülönültek aszerint, milyen cél szolgálatára voltak szánva. A görgő járatok pl. 17, a golyósmalmok 8, a szektoros törők és csonttörők 4—4 változatban készültek. Eredetük szerint egyébként a gépek nagy része külföldi volt, mégpedig vagy közismert, védelem alatt nem álló szerkezet, vagy Gruzon-szabadalom. Bizonyos azonban, hogy az eredetiségre törekvő Ganz-technika legtöbbjüket — kiváltképp a hengerműveket — többé-kevésbé sajátszerűvé alakította. A termelés és az eladás méreteire nézve — sajnos — nem maradtak fenn kimutatások. Csupán annyit tudunk, hogy a felvevőpiac a Monarchia valamennyi országára kiterjedt. A millennium évéig önállósult gépipari ágak sorába tartozik még a papíripari és emelőgépgyártás. Az előbbi — mint ismeretes — a leobersdorfi vállalat megvételével kapcsolatban illeszkedett be a Ganz üzemi programjába, az utóbbi pedig az elevátor-építkezéseknek köszönhette meggyökeresedését. A Monarchia iparosodásának akkori viszonyai között mindkét gyártmánycsoportnak komoly létjogosultsága volt : a korszerűsödő és terjeszkedő papíripar sokféle gépi igényei éppoly jelentékeny foglalkoztatást Ígértek az előállító kisszámú üzemnek, mint a legkülönfélébb rakodó, raktározó és üzemi tevékenységekben felmerülő daruszükségletek. Ehhez képest a kibontakozás is gyorsan s határozottan ment végbe. Különösen szembetűnő ez műszaki vonalon. A papíripari gépgyártás pl. megindulásától (1887) az ezredéves kiállításig terjedő nyolc esztendős időszakban a felkészültségnek olyan fokát érte el, amely kontinentális viszonylatban is elsőrangú volt. Csupán a szorosabb értelemben vett papírkészítés számára 25 különféle gépi berendezés készült, mégpedig : 431