Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

rendezést tervezni, amelyből a nyert energia egy részét nagyobb távol­ságra kellett továbbítani. A Ganz-gyár terveit Gulden és Mechwart személyes irányítása mellett javarészt egy fiatal magyar mérnök, Szüts Béla dolgozta ki. Ezek szerint az erőmű 25 darab, egyenként 5000 ló­erős, függőleges elrendezésű turbinából állt volna. Tekintettel azonban a forgórészek hatalmas súlyára, az Asslingban már sikerrel alkalmazott egy-egy harangcsapágy és egy-egy hidraulikusan tehermentesített alsó­csapágy nem lett volna elég. Ezért mindegyik turbina tengelyére három harangcsapágyat és alul egy hidraulikusan tehermentesített csapágyat alkalmaztak. A fordulatszám-szabályozást ugyancsak bevált Ganz- szaba­dalom alapján, centrifugális szabályozó és hidraulikus szervomotorok alkal­mazásával oldották meg. A nagyszabású terv sajnos nem került kivitelre. A Ganz turbinaépítés azonban még csak ezután lendült fel igazán. 1897-ben a gyár korszakos jellegű újítást vezetett be : megkezdte egy a kontinensen még kevéssé alkalmazott amerikai eredetű szerkezet, az ún. Francis-turbina gyártását. Ésszerű folytatása volt e lépés annak az üzletpolitikának, amely a malomhajtás korszerűsítése mellett a villamos erőművek építésében látta a turbina jövőjét. A Francis-turbinában ti. a Ganz-gyár vezetősége olyan alkotást látott meg, mely működésénél, szabályozhatóságánál és változatos beépíthetőségénél fogva az addig alkal­mazott típusoknál alkalmasabb volt áramfejlesztő berendezések hajtá­sára. E meglátás helyesnek bizonyult. Rövid pár esztendő leforgása alatt a Francis-turbinák teljes sikert arattak : nemcsak meghonosodtak, hanem fokozatosan kiszorították az előbb alkalmazott turbinatípusokat. Ide vonatkozólag jellemző, hogy az évtized végéig készült turbináknak nem kevesebb mint 35%-a Francis-típusú volt. De nemcsak üzlet­politikai szempontból jelentett változást ez az újítás, hanem műszaki tekintetben is. A Francis-turbina gyártása ugyanis magasabb fordulat­száma miatt sokkal gondosabb, finomabb megmunkálást kívánt, mint a korábbi szerkezetek, s ennélfogva a gyárban új, fejlettebb technológiai eljárások bevezetését tette szükségessé. A gyártás mennyiségi emelkedését, illetve a piaci térhódítást egyéb­ként a 430. lapon levő táblázat mutatja. E kimutatás tehát az előző évtized eredményéhez viszonyítva a termelésnek mintegy 110%-os gyarapodásáról ad számot. Erőteljes fellendülés következett be a gépgyártás egy további területén : a nyolcvanas évek harmadik negyedében megindult aprító­gépgyártásban is. Meghonosítása annakidején alig volt egyéb bizonytalan kimenetelű kísérletnél, mégis a kitűnő üzleti gyakorlat és a műszaki tudás ennek is biztos alapot épített. Az általános gépgyártás körében a millenniumot megelőző években szinte szemlátomást nőtt fel s izmoso­dott önálló gyártási ággá. 1896-ban már külön osztályszervezetben tűnik fel, akár a malomgép- vagy a turbinagyártás. Magának az osztály­nak céltudatos programja volt, melyet nagy körültekintéssel igyekezett megvalósítani. Törekvése arra irányult, hogy mindazokat a nagyüzemi iparágakat, melyeknek munkafolyamában anyagszétaprítás előfordul, 429

Next

/
Thumbnails
Contents