Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

tőke között a Ganz munkálatainak támogatására 1889-ben jött létre.. Ebben az időben ti. mind gyakrabban merült fel a városok, illetve vállalatok részéről az a kívánság, hogy a Ganz az általa épített központi állomásokat maga vegye kezelésbe. Minthogy azonban az effajta tevékenységhez szükséges tőkét a Ganz maga nem tudta biztosítani, módot kellett találnia egy finanszírozó vállalattal való társulásra. Előbb az Augsburger Gesellschaft für Gasindustrie céggel lépett kapcsolatba, s támogatásával, építette meg az innsbrucki távvezetéki központot, majd — tartós megoldásként — a bécsi „Union''-bankkal együttesen 1 millió Ft alaptőkével 1889-ben életre hívta az Internationale Elektrizitätsgesellschaft-ot mint a Ganz-cég kizárólagos szolgálatában álló, elektromos telepek létesítését finanszírozó vállalatot. (38. kép) A nagyszabású, idáig példa nélkül álló tevékenység sokrétű, súlyos feladatot rótt a vülamosgyar felelős vezetőire, főként Zipernowskyra, az. igazgatóra. Nemcsak az építkezések legfőbb irányítása hárult rá, hanem a gyár továbbfejlesztése is. Utazásokat is tett. így 1886 szeptemberében. Bláthyval együtt Amerikába is ellátogatott, hogy az Edison-Társasággal a transzformátor Egyesült Államokbeli szabadalmi jogáról tárgyaljon. Érthető, ha ilyen körülmények között a laboratórium és a rajzasztal számára mind kevesebb ideje maradt. Életének kutató korszaka 1885-tel. lezárult. Ezután csak egy jelentékeny találmányáról tudunk, az ugyancsak Dérivel együtt szerkesztett egy-forgórészes áramátalakítóról. Minden egyéb kísérlete, köztük a többfázisú árammal végzett is, abbamaradt. Hasonlóképp alakult Déri helyzete is. A teleptervezési, építési és. üzembehelyezésí munkák őt is sokkal inkább igénybevették, semhogy kísérleteit a régi ütemben folytathatta volna. A Ganz-gyárnál töltött utolsó éveit — 1889-ben itteni főmérnöki állását a fentebb említett bécsi Internationale Elektrizitätsgesellschaft vezérigazgatóságával cserélte fel — a többfázisú áramelosztás tanulmányozásával töltötte el. Egyedül Bláthy folytatott továbbra is erőteljes tudományos tevékenységet. Neki idáig csupán egy önálló találmánya, volt : az 1884-ben szabadalmaztatott higanyedényes feszültségszabályozó. Most azonban mintha csak utói akarta volna érni munkatársait, a nyolcvanas évek végéig egész sorát készítette az új készülékeknek, s több értékes felfedezést tett. 1885-ben megszerkesztette a váltakozó áramú elektrodinamometrikus wattmérőt s a váltakozó áramú generátor párhuzamos járatását biztosító kapcsológépet; 1886-ban tisztázta a koncentrikuskábel kapacitásának befolyását a váltakozó áramú berendezésekre ; 1887-ben elkészítette az első hornyolt armatúrájú egyenáramú gépet ; 1889-ben pedig forgalomba hozta a Ferraris-elven alapuló első indukcióswattóra-számlálókat. Ilyen módon legnagyobbrészt sikerült megoldania mindazokat a problémákat, amelyek a váltakozó áramú rendszer alkalmazása során a Ganz-gyár által létesített berendezéseknél felmerültek,. s így végül is sikerült a rendszer teljes győzelmét biztosítania. * 412