Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

elismerést váltotta ki, s mind szerkezetében, mind felszerelésében mintája lett az ezután készült sziló-épületeknek. A Ganz-gyár pedig egyszeriben jó nevet szerzett magának mint mechanikai gépkészítő üzem is. Erőátviteli berendezései — melyeket a Mechwart által feltalált frikciós tengelykapcsoló a Ganz-különlegességek sorába iktatott —, emelőgépel és a hetvenes évek óta gyártott vasúti váltó-, fordító- és tolópadszerkezetei országszerte, sőt bizonyos mértékig az országhatárokon túl is keresett cikkekké váltak. Ugyancsak jó hírt szerzett magának Bánkí Donát, a Ganz kitűnő fiatal mérnöke, mint az elevátor szerelésének tervezője és vezetője. Mindez azonban csak bevezetője volt a gépgyártás korszakunkbelí nagyszerű tagozódásnak. 1882/83-ban Gulden Gyula kezdeményezésére egy további lépés történt ebben az irányban. Elindult egy a hengerszékhez hasonló jelentőségű, második Ganz-féle gépkülönlegesség, a vízturbina gyártása. A magyarországi vízierők turbinás rendszerű hasznosításának és ezzel kapcsolatban egy sokat ígérő gépgyártási ág meghonosításának gondolata több mint másfél évtizeddel korábban már Mechwart agyában is felmerült. Ámde a hazai ipari igények hatvanas évekbeli színvonalán még korai volt az ilyen elképzelés. Az első vízturbinát a Ganz-gyár 1866-ban a Császárfürdő melegforrásához szivattyúk hajtására gyártotta és szállította. Ez a próbálkozás sikerrel járt, amit az bizonyít, hogy ez a turbina még ma is üzemben van. Rendszeres turbinagyártásról ebben az időben még nem volt szó. Bár három év múlva (1869-ben) a harkányi gyógyfürdő részére egy második turbina is készült, ezután azonban tíz esztendeig semmiféle idevágó munkálat nem akadt, míg 1879-ben a Ferenc-csatorna társaság újverbászi malomüzeme részére rendelt meg egy vízturbinát. A következő két évben (1880—81-ben) ugyanez a társaság más bácskai malmai számára három újabb turbinát építtetett, majd példáját egy késmárki iparvállalat, a Szepesi Vászonfehérítő Rt. is követte. Ez a szerény érdeklődés adott ösztönzést a szervező munka megindítására. Az újonnan létesülő osztály berendezéséről és személyzetéről sajnos igen kevés adat maradt fenn. Megállapítható, hogy a vízturbinák szerkesztésével kapcsolatos feladatokat egyrészt a Wagner N. vezetése alatt álló, papírgépeket gyártó osztály, másrészt a Küstel Károly vezetése alatt álló turbinaosztály látta el. A gyártás a negyvenes években kialakult Jonvalés Girard-rendszerű turbinákkal indult meg. Elméletileg mindkét turbinatípus ki volt fejlesztve, de a szerkezetben és gyakorlati alkalmazásban akkor még tág tere nyílt a javításoknak és újításoknak. Ismét adva volt tehát a Ganz-gyár számára egy sajátszerű szerkezet kialakításának lehetősége. Gulden vezetése alatt megindultak az ilyen irányú törekvések, amelyek évek folyamán e turbinatípusok tökéletesítéséhez és egyes újszerű részletmegoldásokhoz (Ganz-rendszerű harangcsapágy, Gulden-féle csuklós vezetőkerék) vezettek. Az évtized végéig már számos jelentős turbinaszerkezet volt kidolgozva, és ilyen módon úgyszólván minden399