Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

Fest Imre, Heinrich Ödön, Mandello Károly, Országh Elek, Hegedűs Sándor, Wahrmann Móric, Brüll Gusztáv, Brüll Miksa, Trebitsch Ignác és Helfy Ignác az igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági teendőket. Somssich utóda az elnökségben Wahrmann lett ; egyébként a vezetőség összetétele lényegesen nem változott. Jóval kevesebb kézben volt a műszaki irányítás. Tény azonban, hogy akik az üzemekben vezető szerepet nyertek, rendkívüli tehetségek voltak : munkájukkal valamennyien örök emléket állítottak maguknak a gyár történetében, sőt részben a technika történetében is. Ezek a kiváló mérnökök Gulden Gyula, Tscheuke Emil, Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz voltak. Velük karöltve hajtotta végre Mechwart a vállalat nagy üzemfejlesztő feladatait : a gépgyártás kiterjesztését, a vagongyártás felvirágoztatását és korszerűsítését, valamint az elektrotechnikai laboratóriumnak világhírű nagyüzemmé fejlesztését. E rendkívüli arányú fejlődés részleteiről a következőket lehet megállapítani. A vasöntő és gépgyártó tevékenység a nyolcvanas éyekben is a Ganz—Mechwart-féle alapokra támaszkodva folyik. Színhelye még mindig a régi Kórház, helyesebben most már Ganz utcai üzem, s gépei, szerszámai is jórészt ugyanazok, melyek az 1859—67-i nagyarányú korszerűsítés alkalmával létesültek. De a műhelyek már túlzsúfoltak : a megnövekedő és szétágazó termelés mind kényelmetlenebb helyzetbe kerül. Áttelepülésről, új gyárépítésről azonban nem esik szó : Mechwart valahogy hozzá van nőve két évtizedes munkájának egyszerű, kopottas, de számára kedves színhelyéhez. Itt tartja vezérigazgatói hivatalát és az egész adminisztrációs irodaszervezetet akkor is, mikor a Kőbányai úton már tágasabb, alkalmasabb helyiségek állnak rendelkezésre. Ha egy

_

egy újabb gyártási ágnak már nem lehet helyet szorítani, az történik, ami évtizedek óta szokás : a vállalat megszerzi a Ganz utca valamelyik omladozó házacskáját, s annak telkén állít új műhelyépületet. így 1884-ben és 1888-ban ismételten vásárolnak néhány házat, még pedig az utca déli oldalán, minthogy a gyár épülettömbjében nincs eladó ingatlan. Tovább él Ganz Ábrahám hagyománya a régi iparágak művelésében is : az építészeti célokra szolgáló közönséges öntvények és a vasútipari kéregöntvények ebben az időszakban is elsőrendű cikkei maradnak a gyártásnak. Az öntöde a törzsgyár legnagyobb osztálya, mely kemencéivel, szárítókamráival, homokmalmaival, tisztító- és csiszolóműhelyeivel, fúvóberendezéseivel és temperáló aknáival a telepnek több mint a felét foglalja el : az egész északi (Királyhegy utcai) és nyugati frontot. Csaknem egyenlő nagyságú területen áll (a déli és keleti szárnyon) az idáig alárendelt jelentőségű, de ebben az időben rohamosan kifejlődő géposztály. Mindkettőnek Mechwart honfitársa és sógora, a fiatal Gulden Gyula a vezetője. Ő is, mint Mechwart, Augsburgban végezte tanulmányait, s egy ideig ugyancsak a nürnbergi Cramer und Klett cégnél 396