Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

mely az idáig kontinentális hírű vállalatot rövidesen világcéggé emelte. Az új piacfoglalás első fázisa azonban hosszabb ideig tartott : az 1870-es éveket végig kitöltötte. Természetesen az üzemet ez idő alatt is foglalkoztatni kellett. Mechwartnak tehát — bár a vállalat fellendülését hengerszékszabadalmi licenciadíjairól való lemondással is elősegíteni igyekezett — találnia kellett kisegítő jellegű üzletágakat is. Ebbeli feladatát is ügyesen oldotta meg. Egyrészről kihasználva a balkáni bonyodalomból Közép-Európában keletkezett hadi konjunktúrát, különleges hadin nyaggyártást indított el, — másrészről alkalmazkodva az 1873-ban egyesített székesfőváros nagyszabású közműépítési munkálataihoz, vállalta a szükséges berendezési tárgyak előállítását. A fokozatosan kibontakozó hengerszéképítés mellett kéregöntésű tüzérségi lövedékek, valamint lőszerkocsik, vízvezetéki és csatornacsövek, rácsozatok, zárócsapok s hasonló cikkek gyártása tette lehetővé a fentebb vázolt súlyos pangási állapotból való kiemelkedést. Az új tájékozódás nyomai az üzemmenetben már 1875-ben kimutathatók. Budán ekkor kezdődik a Wegmann-hengerszékek gyártása, Ratiborban pedig megindul a hadianyag-előállítás. A katonai megrendelésekből a Monarchia mellett a német birodalom is kiveszi a részét. Az előbbi Uchatius-ágyúkhoz rendel lövedékeket, az utóbbi porosz tüzérségi s részben haditengerészeti célokra tesz 260 358 forint értékű megrendelést. Az átállítódás első eredménye: 647 hengerszék, 19 012 db lövedék, 513 100 kg különféle berendezési (vízvezetéki, csatorna-) anyag, 1 405 100 kg különféle öntvény és gépáru. Mindezen termeivények értéke — beleértve a kerék- és keresztezésgyártás már említett eredményeit is — a két gyár között kb. 6:1 arányban oszlik meg : a központra 1 570 688, a fióküzemre 301 201 forint esik. (A következő évek üzemi teljesítményét a 386. oldalon levő táblázat szemlélteti.) Amíg tehát a kerék- és keresztezésgyártás tovább hanyatlott, addig az új gyártási ágak lassú, de biztos emelkedésnek indultak. Különösképp feltűnő a hengerszék-előállítás növekedése. 1878-ban már egész KözépEurópában ismeretes volt az új őrlőszerkezet. Ausztriából négy képviselet közvetítette a megrendeléseket : Bécsből saját ügynökség, Prágából I. C. Bemard gépgyára, Linzből I. N. Kallus, Innsbruckból pedig A. Schrott. Ugyancsak négy ügynökség működött a német birodalomban : G. Debes nürnbergi mérnök, a G. Luther-féle braunschweigi és a Seck-féle majnafrankfurti gépgyár, illetve a Iyillge & Neumann breslaui cég. A dunai fejedelemségek képviseletét 1879-ig egy A. Fischer nevű mérnök látta el Budapestről, azután Fr. Freund & Co. bukaresti vállalat. Végül említésre méltó, hogy egy vállalkozó szellemű augsburgi üzletember, Oechsle Oszkár révén még az évtized folyamán eljutott a Ganz-hengerszék Amerikába is. Be ugyanekkor nem hanyagolta el Mechwart a mostoha viszonyok miatt pangó vasútfelszerelési üzletágat sem : 1876-ban megbízatta R. Krougot, a szentpétervári gilde egyik vezető kereskedőjét, a Ganz-féle 25 Tanulmányok Budapest múltjából 385