Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

Budapestkörnyékkel foglalkozó helytörténeti munka 1848-cal kapcsolatban nem közöl érdemleges adatokat. Itt kell megjegyeznem: Budapestkörnyék 1848 előtti helytörténeti irodalma is rendkívül szegényes és hézagos. Feltárásra vár még Budafok, Soroksár, Palota és nem utolsó sorban Óbuda török utáni története is. 4 A tájleírásban Matkowitz, A. L., Plan der Umgebung von Ofen und Pesth 1836 c. mellékletként közölt térképének a Fővárosi Könyvtárban levő színezett és 1848 körül kiegészített példányát használtam. 5 Perényi i. m. .31. 6 Ifj. Palugyay Imre, Magyarország történeti földirati s állami legújabb leírása. I. köt. Buda és Pest. Pest 1853, 146. 7 Az építkezési módról lásd Galgóczy Károly, Pest, Pilis és Solt vármegyék monographiája. Bp. 1877. III. köt. Bár a munka tárgyalt korszakunknál 20 évvel későbbi állapotot mutat be, e tekintetben használható volt a régebbi állapot jellemzésénél. Használtuk még Fényes Elek, Magyarország geographiai szótára. I—

IV. köt. Pest 1851. c. munkáját. 8 Budapesti 2. sz. Állami Levéltár Pest megye Levéltára (a továbbiakban Pm. L.) Summarium popularis conscriptionis 1784—1836. Az 1846. évi adatokat az Országos Levéltár Htt. Lt. Dep. Pub. Pol. 1847. 14. 99. jelzetű aktájából vettem. Az 1784. évi adatok az összes népességre vonatkoznak, az 1816, 1826, 1836 és 1846. éviek pedig csak a nem nemes népességre. A népességösszeírások forráskritikai értékére vonatkozólag felfogásom több pontban eltér Kubinyi András véleményétől. (Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. 298—299.) Abban igaza van Kubinyinak, hogy a sommás táblázatok nem adják meg a tényleges lakosság teljes számát, mert nem veszik számba a nemeseket és valószínűleg az egyházi személyeket és a munkaképtelen egyéneket sem (koldusokat, gyengeelméjűeket stb.). Az adóeltitkolás csak a puszták esetében valószínű, de a községeknél mar nem. Itt az összeíró nemes biztosok már nem voltak érdekelve az adóalap eltitkolásában. Viszont Kubinyi túlbecsüli az egyházi sematismusok forrásértékét. Kevés valószínűsége van annak, hogy a községi jegyző a helybeli papnak pontosabb adatokat szolgáltatott volna, mint felettes hatóságának, a megyei törvényhatóságnak. Különösen a vegyes vallású községekben feltételezhető nagy pontatlanság. Egyébként mivel magyarázható az a tény, hogy nem egy esetben a sommás táblázat nagyobb lélekszámot mutat ki, mint az egyházi sematismus (lásd Rákoskeresztúr és Rákoscsaba 1846. évi adatait). Ami az adatokat kétségtelenül eldöntené, a községenkinti dicális összeírás sajnos egész Pest megyére vonatkozóan elpusztult. Ezért vagyunk a sommás táblázatokra és a sematismusok bizonytalan adataira utalva. Mindezek ellenére azt valljuk, hogy minél részletesebb statisztikákat kell használnunk, és mind a sommás táblázatok, mind a sematismusok adatait figyelembe véve közelíthetjük meg a történeti valóságot. A történeti statisztika feladata volna helytörténetírásunk e problémáit megnyugtatóan tisztázni. 9 Pm. L. Pest-Pilisi Megyefőnöki iratok 1850. 10 Pm. L. Summarium popularis conscriptionis 1832. Ebben az esztendőben csak Budafokkal kapcsolatban említ az összeírás 10 idegent, akik közül 4 Cseh-, 5 Morvaországból való és 1 ausztriai német. Foglalkozásukra nézve : 2 asztalos, 3 szíjgyártó, 1 molnár, 1 kőmíves, 1 mészáros, 1 varga és 1 kocsis. Ugyanekkor Albertfalván 5 bevándorolt asztalost találunk : 2 Cseh-, 2 Morvaországból és 1 lengyel Galíciából jött. 11 Óbudára és Békásmegyerre vonatkozólag a Schematismus venerabilis cleri archidioecesis Strigoniensis, az egyéb Duna jobbparti helységekre és Csepelre nézve a Schematismus venerabilis cleri diocesis Alba-Regalensis, a Pest környékén levő községek tekintetében pedig a Schematismus venerabilis cleri dioecesis Vaciensis megfelelő évfolyamú kötetei szolgáltatták az adatokat. Mind a sommás táblázatok, mind a sematizmusok esetében a megjelenés évét vettem alapul, ami Kubinyi megállapításai szerint az előző év adatait tartalmazza, ezzel a korrekcióval kell közölt adataimat használni, a sommás táblázatok is egy hadi évet jelentenek, pl. a közölt 1846. év adatai az 1845/46. évi sommás táblázatból valók. Az egyéb 343