Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

ellentetté változott. Daróczi József és Sinkovics Dániel azt panaszolják a megye előtt, hogy a hajógyári munkásokat az óbudai polgárőrség nem akarja kebelébe fogadni és nem engedi dobbal járatni. A megye utasítja az illetékes főszolgabírót, hogy ügyeljen az összeütközések elkerülésére, a panasztevők pedig magukat jelentsék a nemzeti őrsereg alakításával megbízott küldöttségnek.

83 Cinkot a és Keresztúr kivételével minden helység leküldte nemzetőreit a délvidéki táborba. Budafok 26 nemzetőrét Szeletzky Ferenc vezette, és köztük volt Szauer Károly is, a zsellérmozgalom már említett vezetője.

84 A személyes részvételen kívül jelentős volt az a segítség, amit a harcoló honvédségnek nyújtottak a budapestkörnyéki helységek. A csepeliek élelemmel segítették a vonuló csapatokat, és a szállításban segédkeztek.

85 Soroksár mezőváros lakosai 204 Ft 20 krajcárt ajánlottak fel honvédelmi célokra, pedig a helység egyharmada leégett egy-két hónappal azelőtt. Károlyi István felajánlását már említettük. Amihez még 10 000 Ft készpénzzel járult.

86 Az óbudai, soroksári és promontori molnárok az év utolsó hónapjaiban a honvédség részére őröltek, sőt a megye eltiltotta őket a magánosok részére történő őrléstől.

87 A rákospalotai olajgyarat a kormány posztógyárrá alakította,

88 a budafoki pékségek éjjel nappal sütötték a honvédség részére a kenyeret. Ugyanitt a volt Czuba—Durozic-féle konyakgyár helyén állott Térey-házat hadikórházzá alakították.

89 A polgári elemek jelentős nyereséghez jutottak a hadiszállítások következtében, Bleicher Ferenc budafoki polgár 150 akó törkölyt adott el a honvédségnek. Maischl Fülöp ugyancsak budafoki polgárnak teljes kenderkészletét vette át a magyar kormány. Bz a polgári réteg aztán szívvel-lélekkel állott a magyar ügy mellé. Az említett Maischl Fülöp egy Kossuth-kép rejtegetése miatt került 1849 őszén az Újépületbe.

90 Nem volna teljes Budapestkörnyékről adott tanulmányunk, ha legalább futólag nem emlékeznénk meg a szóban forgó területen lefolyt csatározásokról és hadmozdulatokról. 1848 decemberében a visszavonuló magyar csapatok Budafok környékén foglaltak állást, Görgey főhadiszállása pedig Budafokon volt. Tétényben a Zichy dandár volt elhelyezve, ennek a csapattestnek az érdi Karger dandár biztosító csapatait kellett volna felváltania, de ez nem várta be a leváltó csapatokat, hanem előőrseit bevonva útnak indult Buda felé. Közben azonban az osztrákok is előnyomultak és harcba keveredtek a felváltó csapatokkal. A magyar gyalogságot követő huszárosztály azonban megállította az ellenséges támadást. Görgey időközben a Karger dandárt is azonnal visszarendelte és a fehérvári út és a Duna között harcba vezette. Az ellenséges lovasság többször rohamra indult, huszárjaink tüzérségünk pontos tüzelésétől támogatva, a Hardegg vasasok támadását visszaverték. A csatarendben álló császáriak tétlenül nézték honvédseregeink elvonulását.

91 A sikeres utóvéd harcok biztosították a magyar sereg átvonulását a Duna balpartjára (1849. jan. 3-án folytak a tétényi utóvédharcok). A győzelmes tavaszi hadjárat során az isaszegi csata után Windischgraetz 341