Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

Budapestkörnyék népességének a szabadságharcot megelőző évtizedekben történt nagyarányú fejlődése hatással volt a társadalmi változásokra, az egyes foglalkozási ágak arányai megváltoztak, és így az egyes társadalmi osztályok ereje és egymáshoz való viszonya is jelentős változásokon ment keresztül. * Budapestkörnyék 20 000 főnyi lakossága 1848 előtt kevés kivételtől eltekintve földesúri alávetettségben élt. A legtöbb földesúr nem tartózkodott jobbágyai között, azokat uradalmi tisztjeivel kormányozta még akkor is, ha történetesen a faluban nem volt aUódiuma. Soroksáron a Grassalkovich uradalom külön ispánt tartott. A földesúr Csepel, Budafok és Albertfalva esetében a királyi család (4605 lélek tartozott földesúri joghatósága alá). Békásmegyer (834lélek) az óbudai—visegrádi koronauradalom tartozéka. Újpest és Rákospalota Káposztásmegyerrel együtt a Károlyi grófok birtoka (2605 lélek). Soroksár, Gubacs és Szentlőrinc puszta (4315 fő) pedig a gödöllői Grassalkovich uradalomhoz tartozott. Végeredményben 12 292 fő a nagyuradalmak alávetettje volt. Bátran ide számíthatjuk még az egyéb arisztokrata birtokokat is, mint Tétényi (a Hugonnay grófoké) és Rákoscsabát is (a b. Lafferth családé). Budapest környék négyötöde (16 048 lélek) állami vagy mágnási földesúri uralom alatt élt. Középnemesi birtok Cinkota (a Beniczky családé) és Hidegkút (a Szúnyogh, Steinbach és Vári Szabó családé), Rákoskeresztúr pedig a Podmaniczky nemzetségé. Mindössze tíz jelenlevő és négy birtokától távol levő család volt az itt élő 3000 család nagyhatalmú ura. Bocskoros nemesek ezen a területen nem éltek, a honoratior réteg a főváros közelsége ellenére igen gyér számú, főleg falusi papokból, jegyzőkből, orvosokból és uradalmi tisztekből állott. Már jelentősebb volt az önálló kisiparosság, amely ekkor még céhekbe tömörült. A legnagyobb számú társadalmi osztály a parasztság, amely eléggé élesen elkülönült két rétegre : a telkes jobbágyokra és a zsellérekre. A jobbágyság már erősen differenciálódott 1848 körül. A föld- és szőlőművelő zselléreken kívül szép számmal találunk iparos és kereskedő zselléreket is. Nem tartjuk feladatunknak, hogy jelen tanulmányunk keretében a budapestkörnyéki községek múlt század eleji történetét teljesen feltárjuk, mégis az 1848-as események történetét nem tudjuk hűen bemutatni, ha legalább vázlatosan nem ismertetjük a tárgyalt területen élő nép társadalmi fejlődésének irányát, hogy az egyes társadalmi változások milyen rétegek megerősödéséhez vezettek, és ebből az erőeltolódásból milyen társadalmi és gazdasági következmények keletkeztek. Budapestkörnyék 1848-as történetét csak úgy ismerhetjük és érthetjük meg, ha legalább vázlatosan foglalkozunk az 1848-at megelőző egy-két évtized történetével is. A leglényegesebb kérdés ebben az időszakban a zsellérség kérdése. Az úrbérrendezés óta a század elejéig a zsellérség száma rendkívül megnőtt, a jobbágyságé viszont nagyjából változatlan maradt. A francia háborúk után már mindenütt a zsellérek vannak többségben és a 320