Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

r LAKATOS BRNO Budapestkörnyék 1848-ban Budapestkörnyék helyzete az 1848-at megelőző időkben alapvetően különbözött a két anyaváros : Buda és Pest helyzetétől.

1 Míg az utóbbiak polgárai viszonylagos társadalmi függetlenségnek örvendhettek, addig amazokéi teljes feudális alávetettségben éltek. Ez a különbség terhes örökségképp az egész polgári korszakon át megmutatkozott mind társadalmi, mind közigazgatási és gazdasági téren. Ennek ellenére Budapestkörnyék sokkal gyorsabb ütemben fejlődött, mint a főváros. Míg Budapest főváros 1848-tól számítva egy évszázad alatt lélekszámának hétszeresét érte el, addig hat elővárosa (Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Budafok, Rákospalota és Pestszentlőrinc) ugyanebben az időszakban hatvanhatszorosára nőtt meg. A Budapest környéki községek pedig a száz év előtti lélekszám huszonháromszorosát érték el.

2 Lakosságának társadalmi összetételét tekintve pedig Budapestkörnyék átmeneti jellegű volt a főváros és a vidék között. A főváros környéki város jellege élesen eltért akár egy dunántúli, akár egy alföldi város jellegétől, községeinek típusa is jellegzetesen különálló volt. Ennek a területnek főváros környéki vonásai azonban csak a polgári korszakban fejlődhettek és fejlődtek ki. A feudalizmus végén a nagyváros közvetlen környezetére gyakorolt • átalakító hatása csak Óbudán mutatkozott meg erőteljesen, ezért nem véletlen, hogy már a polgári korszak legelején, 1849-ben Budapesthez csatolták. A Bach-korszakban Budával egyesítették, de 1861-ben ismét visszakerült Pest megyéhez. Végül is 1873-ban újból bekebeleztetett az akkor megszervezett fővárosba. Budapestkörnyék gazdasági és társadalmi viszonyai a feudalizmus utolsó szakaszában lényegében azonosak voltak más magyarországi nagyobb városok szomszédságában levő települések viszonyaival. Amennyiben a budapestkörnyéki helységeknek mégis egyedülálló, különleges vonásaik voltak, azok rendszerint nem a főváros közelségéből, hanem más, földrajzi és történelmi körülményeikből fakadtak. Nem tagadható azonban, hogy a kapitalizmus feudalizmust bomlasztó ereje a városokon kívül azok szomszédságában mutatkozott meg és hatott viszonylag a legerőteljesebben. A magyar városok gyenge polgári és kapitalista jellegére mutat az, hogy ez az erő 1848 előtt csak csírájában,