Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

közé, de szerencsésen fennmaradt elég nagyszámú alkotása méltóan képviseli ezen a derék kismesteren keresztül Buda XIX. század eleji építészetének több változatát. Iff. Eckermann József budai születésű, házas, 1828. július 14-én nyert polgárjogot, 1828. augusztus 17-én lett céhtag. Örökli apjának id. Eckermann Józsefnek két ingatlanát (lásd ott), amelyekhez 1851-ben, a I^andstrasse 58. II., Mártírok útja 30. sz. alatt egy harmadikat is szerez. A telekkönyv szerint 1838-ban Gerichts-Assessor, 1844-ben Maurer Meister mit Gewerb in Wasserstatt. A II., Frankéi I,eó u. 12. sz. alatti háza 1844-ben Eckermann Ferenc kőfaragó tulajdonába kerül. Talán ő az az Eckermann József, aki 1823-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémián a rézmetszők szakosztályába iratkozik be.

63 Valószínű, hogy azonos azzal az Eckermann Józseffel, aki 1849-ben a Szent Anna templom egyik, bombázás folytán tönkrement oltárát állítja helyre.

64 Feldolgozott teljes anyagunknak csak pót jegyzékében szerepel, öt késői klasszicista épülettel. Működésének jelentősebb része későbbi, romantikus korszakába esik. Fisches Antal, a Szent György téri Teleki-palota és a vízivárosi plébánia-épület építője, eredetileg pozsonyi építőmester, aki 1787-ben lett a céh tagja, századunkban mindössze egy tervvel szerepel eddig: a várfalhoz tapadó kis őrlakás tervével (Budai I^ocumten. 550/1801—1803). Graschitz (Kraschütz) András, kinek a Christinastadt 288. sz. alatt volt háza s 1815-ben és 16-ban szerepel egy-egy tervvel, jelentéktelen kőműves. Nem jelentősebb Graschitz Mátyás sem, ki budai születésű, házas, 1822. július 15-én nyert polgárjogot, 1822. június 6-án lett céhtag, meghalt 1841. augusztus 3-án. 1822—1824-ben épít egy-egy házat, majd a pót jegyzék szerint 1834-ben. Valamennyi jelentéktelen, korunkra fennmaradt épületéről nem tudunk. Ifj. Kimnach Lajos Pozsonyból származott, 1785 körül született. Atyja valószínűleg id. Kimnach I^ajos pozsonyi építőmester volt.

65 Még nőtlenként kapja polgárjogát 1812. március 24-én, mester jogát ugyanez év május 28-án, mikor már több épületet épített Budán. Rövidesen házasságot köt Bullant Lujzával, s így családi kapcsolatba kerül a már ismertetett építőmesterrel, és megalapítja azt a budai művészcsaládot, melyből több építész és egy festő is származott. 1824-ben megvásárolja az I., Úri u. 18., 1827-ben és 1834-ben két részletben az I., Kapisztrán tér 1. sz. házat, átmenetileg az övé a II., Frankéi Leo u. 8. sz. alatti ház is. 1811-től 1827-ig 28 építési tervvel szerepel, amelyek közül hét az egyemeletes ház. 1832-ben, pót jegyzékünkben szerepel egy földszintes háztervvel. Magánépítkezésein kívül sok a hivatalos megbízása is. Már 1813-ban ő állítja helyre a budai városháza főpárkányát a Walter ács által készített új rafédeskor. Tervet készít a vízivárosi magyar iskolára és 1826-ban a_ Rudas-fürdő kiépítésére is, ezeket a munkákat azonban nem ő kapja. Ő építette az újlaki iskolát 1840-ben.

66 Átalakítja a tabáni paplakot, a Fortuna szállót. Minden valószínűség szerint saját, Kapisztrán téri házának is ő a mestere. legkiemelkedőbb alkotása a várbeli 20 Tanulmányok Budapest múltjából 305