Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

3-án. Céhtag lett 1806. január 6-an, elhalt 1827. november 22-én. 51 Háza volt 1811-től a Wasserstadt 717/727/746/772. sz. alatt (Toldy Ferenc ti. 60). 1811-től 1817-ig mindössze hét engedéllyel szerepel. A B. B. C. jegyzőkönyve szerint (Pr. 171) engedély nélkül épít 1814-ben a Várban Hinka és Heller cipész s a I,andstrassén Steden részére. Engedélyezik 1820. október 20-án (Pr. 311) egy fazekaskemence építését Narokin János részére Wasserstadt 127/125/123 alatt a Tóth-házban (I. Pala u. 8.). Hz egyúttal utolsó szereplése is. A levéltári forrásokon kívül ismeretes a Gellért-hegyen a Csillagvizsgáló 52 (1813, Pasquich János csillagász esz­mei terve) és a Vízivárosban a régi Szent János-kórház építése körüli tevékenysége 53 (lásd ott). Bullant nem jelentős mester, inkább kivitelező, mint tervező, alkotásai közül egyetlen egyet sem ismerünk, amely ma is áll. Dankó (Danko) András Hohenfurtból, Csehországból származik, há­zas. Polgárjogot 1810. szeptember 26-án nyert. Céhtag 1811. június 15-én lett. Háza volt a Fischerstadt 103/107/103. sz. (I. Öntőház u. 5—7.) alatt, amely egyúttal zsinagóga is volt. 1816-ban eladta. 1811—182 í között a legfoglalkoztatottabb mester Budán, 43 építkezését engedélye­zik, amelyek közül 18 egyemeletes. Magánépületein kívül azonban eddig más munkáját nem ismerjük. Dankó András művészete egyike a leg­jellemzőbbeknek a copf stílus továbbélésére Budán, a lassú átmenetre és az egyéni ízű, kisszerű klasszicizmusra. Kiemelkedő művei közül sajnos csak a Fő u. 20. sz. ház áll, amely azonban méltón képviseli izmos tehet­ségét. Bzenkívül csak az I. Málna u. 7. sz. alatti kis földszintes ház és néhány kisebb átalakított műve maradt meg. Id. Dankó (Danko) József a legöregebb mestereink között, 1786. szeptember 15-én lett budai polgár, s ugyanebben az évben céhtag. Háza van a Wasserstadt 684/694/713/737/693. 1. Donáti u. 4. sz. alatt (elpusztult 1944—45-ben). 1811-től 1816-ig 10 tervvel szerepel. 1816. február 21-én Budán elköltözik az élők sorából és házát özvegye nevére írják át. À jegyzékünkben szereplő épületeken kívül építette a tabáni iskolát 1813-ban (Budai Tervek, külön csomag 3—4.), dolgozott a „Három nyúl" kaszárnya (1802—1809), a krisztinavárosi templom (1811) és a tabáni templom (1812) építkezésén. A XVIII. század végének művé­szetében gyökerező mester alkotásainak valószínűleg csak kisebb része szerepel a feldolgozottak között, életművének jelentősebb része még felderítésre vár. A jegyzékünkben szereplő 10 épülete, közülük 7 egyeme­letes, melyek szintén szép példái a budai copf-klasszicizáló keverék stílus­nak, sajnos mind elpusztult. Talán korábbi művei közül áll még egy­kettő, ma még mint ismeretlen mester műve. Ifj. Dankó József budai születésű, nőtlen, 1823. március 19-én nyert polgárjogot. Meghalt 1848. január 28-án. 1822. június 2-án lett céhtag és tűnt fel saját háza építésével ; 1827-ig 7 tervvel szerepel. Mint városi építőmester tervezte az egyik, Várba vezető lépcsőt (Budai tervek, külön csomó), majd a vízivárosi magyar iskolát 1831-ben, melyhez Kim­nach Lajos és Wojtha Ferenc is készítettek tervet. 1826-ban emeletet 302

Next

/
Thumbnails
Contents