Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

Ságody József tervei szerint az 1938-ban lebontott Budai Színkör a Horváth-kertben. Ugyanő építette 1834-ben a Budaörsi úti vámházat {A. C. 879/1822—1848.) Csonka lenne a Buda építészetéről nyújtott kép, ha az egyes városrészek után néhány szót nem szólnánk a budai hegyvidék beépítéséről, amely ennek a kornak egyik jelentős építéstörténeti eseménye. A XVIII. század végén még csak néhány major és egy-két vendéglő állott itt szórványosan. A XIX. század első harmadában lassan megindult a fejlődés,

38 majd a negyvenes években megélénkült a betelepülés. Nagyot lendít ezen a 139 holdas Niedermayer-telek (Svábhegy) és a 137 holdas rác közbirtokossági telek (Raitzenkopf, Vezérhalom) felosztása 1840—1841-ben. Gárdonyi az 1854. évi, osztrák mintára készült telekkönyvi összeírás viszszamenőleges adatai alapján számos, régebben épült ház fennállásáról tudósít, sajnos pontosabb helymeghatározás és építési adatok nélkül. Nem nyújt több szabatos adatot a Szabadság-hegy részletes történetének írója

39 sem, és még felsorolt adatait is kétségessé tette a beható forráskutatás (lásd Gárdonyi id. művét). Az általunk feldolgozott tervanyag sem tartalmazott eddig egyetlen hegyvidéki adatot sem, lévén az anyag zöme korábbi keletű, mint a hegyvidék betelepülése. Talán a külterületi fekvés és az a körülmény is, hogy az építtetők és építők nagyrésze pesti, magyarázza az adatok hiányát. Pedig tudjuk, hogy 1837-ben már állt a Haggenmacher Károly tulajdonában lévő Istenszeme üdülő és vendéglő (most : Kossuth gyermeküdülő) a Szilassy út és a Tündérhegyi út közötti telken, szemben a Disznófő vendéglővel, ahol 1837. május 4-én a fáradalmait pihenő Kossuth Lajost elfogták.

40 Ma is áll a Diana út 25. sz.. alatt az Óra-villa, a Budakeszi út 73. sz. alatt a Csendilla villa, a Budakeszi út 38. sz. alatt a Hild-villa, amelyet Hild József 1844-ben épített magának, a Budakeszi út 48. sz. alatt a teljesen átépített Sieber-villa, a Mátyás király út 14. sz. alatt az ugyancsak Hild József építette Dibasinszky-villa 1846-ból, a Béla király út 20. sz. alatt a Frivaldszky-villa

41 teljesen átépítve, a Budakeszi út 37, a Budakeszi út 51/a. (Kalmárffy), a Béla király út 22., a Budakeszi út 21., a Diana u. 17. (Karczag), a Költő u. 1. sz. alatti klaszszicizáló villa,

42 és a Zugligeti út 55. sz. alatti népies ízű kis klasszicizáló ház. Jól mutatja ezt az aránylag már sűrű beépítést az a Budakeszi utat és környékét ábrázoló, 1846. évi gouache festmény, amely Schoen szerint valószínűen Liebrich műve (Főv. történeti múzeum). Ezen a képen a már említetteken kívül két présház, a Zechmeister-féle Aranyszarvas vendégfogadó, az emeletes Wodianer- (1845-től Baldacci-)villa, a Remete, a Köf

finger-villa és végül a Ferenchalmi kápolna (épült 1821—1822 folyamán) látható.

43 Ez utóbbi, amelyet Lyka a háború előtt kelt könyvében

44 lebontottnak tart, ma is áll. Ily nagyszámú építkezés adataiból a további kutatásnak sokat fel kell még derítenie. Még a század első felében épült a Rózsa-villa, (XII. Budakeszi út 36. sz.), valószínűleg Ybl Miklós szép romantikus alkotása,

45 az 1840-es években, majd a Perger-villa 1847-ben ugyancsak Ybl Miklóstól (Alkony 299