Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében = Le personnel de la trésorerie a la fin du XVe siecle 25-49
és alkalmazottak közti viszony ideiglenes jellegében látta, de már ő is felismerte, hogy ,,a kamarai üzem üzleti természete az alkalmazottak ipari és pénzüzleti tevékenysége és e tevékenységnek hivatásszerű gyakorlása" hozzájárult ehhez. 43 Mályusz Elemér viszont arra mutat rá, hogy egyes familiárisok — éppen a kincstárnál! — ha nem is azonnal, uraik örökébe lépnek. 44 Ezeket a megállapításokat a pénzügyigazgatásban működő személyek életpályájának vizsgálata is alátámasztja. Mátyás király trónraléptétől a XV. század végéig 450 kincstári alkalmazott nevét ismerjük. A gyéren fennmaradt adatokból kiderül az, hogy több mint negyedrésztik (és ezek mind a vezetőbb állásokban működők), akikről többet tudunk, több kincstartó alatt működnek a kincstárban, vagy — szinte élethivatásnak tekintve a hivatali pályát — egyik központi hivatalból lépnek át a másikba. Ezek után nem meglepő, ha az összes kincstartók között — sokszor persze csak közvetett úton — kapcsolatokat találunk. 45 Mátyás első kincstartója, laki Thuz János, egykori Hunyadi familiáris 46 a Bő nemzetségből, Somogy megyei család sarja 47 volt. 48 Noha rövid ideig volt csak a pénzügyek feje, még évek múltán is előad pénzügyigazgatási ügyeket a királyi tanácsban. 49 Később udvarmester, több ízben bán, tárnokmester. 50 Közvetlen utódával, Zápolyai Imrével közös birtoka van, ami szorosabb kapcsolatra utal a két személy között. 51 A későbbi kincstartók közül Ernuszt Jánossal közös bányaüzletbe fog 52 Janus Pannonius bántársa és barátja 53 és az összeesküvésben is társa, Zápolyaival együtt : Janus a Thuzok várában hal meg. Öccse, Ozsvát zágrábi püspök Ulászló kincstartója lesz. Zápolyai Imre deák 1459—64 között állott a pénzügyek élén. Már előtte, és az első időben nagybányai pénz- és országos sókamaraispán. 54 Később magas méltóságokat nyert el, köztük a nádorságot. Alkincstartója a valószínűleg Tordáról származó familiarisa, akit sókamaraispánsága alatt vehetett szolgálatába, Bajoni Lőrinc volt. 55 A névadó Bajont már mint alkincstartó kapja adományul 1462-ben Nagybesenyői Bertalan, budai provisor, későbbi kincstartóval együtt, mint közös birtokot. 56 Már 1460-ban előadó a királyi tanácsban 57 és azóta is többször. 58 Amikor dominusa 1464-ben megválik a kincstártól, ő is távozik. Az új kincstartó azonban bajoni birtokostársa, Besenyői eddigi provisor lesz (1464—67). Lőrinc deák barátja kormánya alatt átveszi a szebeni pénzverőkamara vezetését, 59 egyben Kovács István és Ernuszt Jánossal közösen az ország összes harmincadjainak ispánja lesz. 60 Később Budára költözik, ahol polgár, esküdt, majd bíró lesz. 1467-ben kezdődnek a kincstári reformok. Ezek kezdetén a pénzügyek vezetését főkincstartói címmel — amit kormánya végén Zápolyai is viselt — az eddig elsősorban a diplomáciában, továbbá a kancelláriákban működő Csezmicei János, ismertebb nevén Janus Pannonius pécsi püspök vette át (1467—1469?). Élete közismert. 61 A kincstár iráiryítását Ernuszt Jánossal osztotta meg. 62 29
