Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

Több volt a hivatalnok-lakosság, közülük számos a külföldi, erősebb a kapcsolat Béccsel. Az aulikusabb összetételű lakosság, a konzervatívabb életforma meghatározta Buda fejlődését is. A háborúk által okozott infláció is jobban sújtotta Budát, amelynek lakosságát összetételénél fogva reáljövedelmének csökkenése súlyosabban érintette, mint testvérvárosát. Pest nagyarányú és gyors, elsősorban ipari és kereskedelmi fejlődésével szemben Buda, ha fejlődött és épült is, de sokkal lassabban és kötöttebben. Gyára a XVIII. században alapított, vízivárosi Müller-féle kocsigyáron és Kuny Domokos kerámiai műhelyén

7 — amely 1810-ben Kuny Bécsbe távozásával ténylegesen megszűnt — kívül mindössze néhány volt. Ilyenek : Thoma József (Wasserstadt 229. I. Fő u. 60. építési terv B. B. C. 87. lásd ott) 1808-ban és Cohner József (Fischerstadt 76/71. I. Lánchíd u. 23.) 1813-ban alapított bőrgyára.

8 Működött ezenkívül egy „Liqueurfabrik", amelyet 1812-ben Schüler Jakab alapított,

9 és egy selyemgyár a Vízivárosban, a Csalogány utcában, amelyet Roscogni Károly a század elején alapított. Nagyobb üzemek vagy gyárak csak a század dereka felé létesültek. Míg Pesten sorra épültek a hatalmas kereskedelmi és ipari célt szolgáló épületek : Buda építészete a maga kisméretű épületeivel híven tükrözi a fejlődésnek ezt a lassú ütemét. A középkori várfalak közé szorított, felaprózott telekrendszer továbbélése, a hegyes-völgyes terep, a sok meglévő régi épület — amelyeket utánoztak — az oka annak, hogy Buda építészete erősebben kapcsolódott a copf stílushoz, mint Pesté, és lassúbb az átmenet üteme. Később kifejlődő klasszicizmusa is más, egyénibb ízű, s emellett kisszerű. Nem kivétel ez alól még az olyan nagyarányú újjáépítés sem, mint az 1810. szeptember 5-i tabáni és halászvárosi tűzvészt követő. A fejlődés 1825 után, amikor az országgyűlés Pozsonyba történt visszahelyezésével a hivatali élet egy része ismét oda került, még jobban meglassult. Míg a reformkorszak Pestje óriási lépésekkel haladt előre, Buda felett megállt az idő. Rendkívül szemléletesen mutatja ezt az a házak számát feltüntető alábbi táblázat, amelyhez az adatokat három egykorú — nem hivatalos — összeállítás adta. 1809

10 1822" 1844" Festung 227 742 302 387 1007 263 228 757 371 396 956 292 228 Wasserstadt Tabán 227 742 302 387 1007 263 228 757 371 396 956 292 779 379 400 934 390 Összesen 2928 3000 3110 vagyis Budán 1809-től 1844-ig mindössze 182-vel szaporodott a házak száma, amíg Pesten ugyanezen idő alatt a Szépítő Bizottság 2569-nél 280