Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

pécsi vasgyárat. Kappel azonban nem válaszolt a levélre és a terv csírájában elenyészett. Míg 1839 és 43 között az általa leszámítolt váltók darabszáma megközelítette az évi másfélezret, az 1844—48. évek átlaga nem sokkal haladta meg a százat. A Kappel-vagyon 1848-ig teljesen kivonult az áruüzletből, és bankszerű tevékenysége is főleg a saját értékeinek kezelésére szorítkozott. 1848. március 22-én tárcájában a következő értékpapírok voltak (névértékben számítva) : Magyar papírok: 377 db I4nchíd-részvény 187 500 Ft 326 ,, Közp. Vasút-részvény 79 000 „ 6 ,, Hengermalom-részvény 8 400 ,, 185 ,, Bsterházy-sorsjegy 7 400 ,, 1 ,, Pesti Takarék részvény 60 ,, Idegen papírok: 182 db Kaiser Ferdinand Nordbahn részvény 182 000 Ft 237 ,, Osztrák Nemzeti Bank részvény 166 200 ,, Métalliques 40 000 „ 58 „ 1834-es osztrák kölcsön 29 000 „ 10 „ Golggnitzi Vasút 10 000 „ 14 „ 1822-es Orosz—Angol kölcsön 5 439 „ 2 ,, Wiener Immobilien részvény 2 500 „ Bajor obligációk 2 000 ,, 23 „ 1839-es osztrák kölcsön ... 1 150 „ 720 649 Ft Az 1839. évi osztrák nyereménykölcsönből Kappel eredetileg 50 000 Ft-ot jegyzett. A Kappel-vagyon tehát, amely az infláció lezárása óta két és félszeresére nőtt, úgyszólván teljes egészében értékpapírokba ment át, és ezekből csak 40% volt magyar érdekű. Kappel tőkéjének az áruügyletekből való kivonásának, sőt Kappel magánzóvá történt átváltozásának valószínűen családi okai lehettek. Egyetlen fia a 10. huszárezred főhadnagya volt, akinek részére egy alkalommal a Rothschild banknál hitellevelet állíttatott ki egy párizsi kéjutazás céljából.

388 Úgy látta tehát, hogy fia vezetése alatt az üzlet aligha mehet tovább. Az egyik leányát pedig Lónyay Menyhért, a későbbi miniszterelnök, a másikat a Földváry (Pest megyei dzsentri) család egyik tagja vette feleségül. így minden oka megvolt arra, hogy kereskedelmi tevékenységét abbahagyja. A pesti, de általában a magyarországi terménykereskedelem még a negyvenes években is az elnagyoltság, a kiépítetlenség képét mutatja. A kisebb tőkeerejű cégeket a kiviteli tevékenységben a gyarmatrendszer egyik terhes vámszabálya erősen nyomta. ,,Igaz ugyan — állapította meg az 1843-as országgyűlési kereskedelmi választmány jelentése —, hogy a nyersterményeknek kivitelére a vám az újabb időben tetemesen leszáEíttatott, de ennek eredménye alig lehetett, mert az Ausztrián át való átmenő kereskedelem azáltal gátoltatik, hogy ... az ausztriai hatá255