Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

alkalma, és ezek között remélek aláírókat nagyobb számban találni".

340 Valóban az első 94 itt jegyzett részvényből csak 24-et írtak alá a kereskedők, 1833-ban még 31 részvényt helyez el, de közöttük a kereskedelem részesedését mindössze Ullmann Móric 5 db részvénye jelzi.

341 A dunai gőzhajózás kibontakozásával a negyvenes évek elején a fuvardíj közel felére mérséklődött, a vontató hajókkal húzott uszályok bevezetése által. Bécsi viszonylatban a fuvardíj 48 krajcárra szállott le, míg a személyszállító gőzösökön, tehát a gyorsforgalomban 1 forint 6 krajcár veit. A szállítási díj mindkét irányban egyenlő volt.

342 A fiumei út fuvarköltsége a felénél kisebbre csökkent. Azelőtt Pesttől a tengerpartig fuvarszekéren a díj 2,40 Ft volt, a gőzhajózás Pesttől a Száva menti Sziszekig 1,10 Ft-ba került, innen Fiúméig szekéren 40 krajcárba, összesen tehát 1 forint 50 krajcárba.

343 De még nagyobb az átalakulásszerű változás a szállítás időtartamában. A pest—regensburgi út tartama 3 hónapról 25 napra csökkent.

344 A lóval vontatott dereglyén a menettartam Pesttől Bécsig normális vízállásnál 4 hét volt, sőt alacsony vízállásnál Pesttől Pozsonyig öt hét!

345 Ezzel szemben az uszályokon szállított árukat harmadnap Bécsben kirakhatták, a személyszállító hajókon vitt darabárukat pedig másnap. Még fontosabb az időrövidülés az aldunai szállítmányoknál. Azelőtt három hónapig tartott a hajóknak Bécsig való felvontatása, gőzhajóval csak 8—10 napig. Mindezek eredményeképpen a terménykereskedelem tőkéjének forgási sebessége meggyorsult. Az áruba fektetett pénz utáni kamat lecsökkent. Mindez jelentős lendületet adott a kereskedelmi tőke gyarapodásának. A bécsi piacon a magyar gabona az aratás után előbb jelenhetett meg, mint a vele versenyző galíciai termény. Amíg a század elején Bécs élelmezésére mindössze 100 000 mérő magyar búzát vittek be,

346 addig a negyvenes évek közepén Ausztria 2,6 millió q magyar búza importját ól 1,9 milliót Bécs vett fel.

347 A növekedés tehát mintegy hússzoros, bár Bécs lakosságának szaporulata csak kétszeres. így tehát a gőzhajó tette lehetővé, hogy a magyar búza a birodalmi főváros piacáról csaknem kiszorította a tengelyen fuvarozott osztrák tartományi gabonát. Természetes, hogy Bécs gabonapiacának meghódítása még nem oldhatta meg a magyar búza elhelyezésének problémáját, de azok a helyek, amelyek az új közlekedés által kapcsolódhattak be a forgalomba, a piacbővülés minden előnyét élvezték. A gőzhajózás térfoglalása nemcsak Bécs felé, hanem a Dunán lefelé is bővíti a magyar, elsősorban a pesti kereskedelem piacát. Sturz & Co. odesszai cég 1834 szeptemberében azt írta Kappelnek, hogy eddig csak francia borokkal foglalkozott, de a dunai hajózás megkezdésével érdekelnék a magyar borok is, Galacon át való szállítással.

348 A pesti kereskedelmi grémium, amely azelőtt csaknem teljes közömbösséget mutatott a kivitel iránt, 1846-ban a török—orosz kereskedelmi szerződés hírére igen alapos felterjesztésében fejtette ki amiatti aggodalmát, hogy a szerződés alapján felemelt török kiviteli vámok súlyosan érinthetik 248 .