Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

ide, de az itt felduzzadt idegen tőkék nagy része visszaáramlott eredeti helyére. 64 Tartósabb és jelentékenyebb tőkeakkumulálást jelentett a cseh—morva családi kapcsolatokon felépült zsidó tőke profitjainak összetevődése. A kereskedelmi tőkék idegen eredete, csekély mértéke és állandóan tartó elszivárgása a kereskedelmi hitel sajátos itteni formáját alakította ki. Ennek jellegzetességei a bankszervezet teljes hiánya, a termelésen kívüli hitelforrások, ezeknek szűkössége és az ingatlan hitel jellegzetességeihez való illeszkedése. A meg nem határozott idejű, hosszú hitelek forrásai között első helyen áll az egyház. A kereskedőknek főként a szerzetesrendek hiteleztek, míg a káptalanok inkább a városoknak nyújtottak kölcsönöket. 65 A nagy vagyonú rendeknek József császár által történt feloszlatása után ez a hitelforrás elapadt, és a Vallásalap visszakövetelte a kihelyezett pénzeket. A század elején a szoldateszka végzett bankári funkciókat, elsősorban az itt meggazdagodott hadbizto­sok. A kereskedőknek a hosszú tartamú hitelre való rászorultságát jól mutatja egy peres ügy, amelyből kiderül, hogy Diamandi pesti görög üzletébe csendes társként belépett egy bácskai szerb 10 000 Ft-tal, az egész üzleti tőke 20%-ával, ennek ellenére 50%-os haszonrészesedés jogával, bár az egész üzletvitel Diamandi dolga volt. 66 A kereskedelem hitelszűkét aligha lehet jobban jellemezni. A közép- és rövidlejáratú hitelek leggyakoribb formája a zálog­hitel volt. Ezt leginkább a zsidók nyújtották. 67 A fedezett áru becsértéké­nek legfeljebb egyharmad részéig adtak kölcsönt havi 2—3% kamatra. 68 A záloghitelnek nemcsak a feltételei voltak súlyosak, hiszen a kamat felemésztette a várható profit nagyobb részét, hanem ezenfelül immobili­zálta az árut és ezáltal lassította az áru forgási sebességét. A század utolsó harmadában már számos esetben találkozunk bécsi folyószámlahite­lekkel is. 69 A kereskedőknek égető szükségük volt hitelekre. „Ebben az országban a legtöbbször hitelre kell eladni' ' : ezzel a megokolással kérte a pesti Natorp-cég, hogy vámtartozásait három hónapra hitelezzék. Még a készpénzre történt vásárlások kiegyenlítése is három hónap múltával volt esedékes. A kasszaüzlet ebben a korban még a Nyugaton is 31 napos fizetési határidőt jelentett, a magyarországi 90 napos fizetést esedékességben a rendkívüli pénz- és hitelszűke, valamint a pénz lassú forgása jut kifejezésre. Az áruváltón alapuló üzleti forgalom nem válhatott széles körűvé, mert az adós hitelképességén kívül szükséges volt az is, hogy alávesse magát az alsó-ausztriai váltótörvényszék illetékességének, mert a magyar bíróságok nem ítéltek meg váltón alapuló követelést. Emiatt Natorp külön váltóűrlapot készíttetett. 70 Ez a szokatlanul terjedelmes formuláré a nyolc lényeges váltójogi kifejezésen kívül egy 348 szóból álló nyilat­kozatot is tartalmazott. Ebben a váltóadós a bécsi bíróság illetékességé­nek elismerésén kívül a Verbőczy-Hármaskönyv összes perhúzó fogásai­nak igénybevételéről lemond, arról az itt szokásos jogról is, hogy a hitelezőt készpénz helyett áruval fizesse ki. A váltó szövegének különös toldásai megfeleltek a magyar hiteljog hézagainak és egyben tanulságosan 207

Next

/
Thumbnails
Contents