Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

A Belváros jelentékenyen megnövekedett számú lakossága 1735ben a következőképpen oszlott meg foglalkozásonként : Iparosok Kereskedők Tisztviselők, alkalmazottak Asszonyok Örökség Nemesek Fuvarosok Napszámosok, kapások Hajósok Kertészek, vincellérek Foglalkozás nélküliek Egyebek összesen Háztulajdonos 186 .63 20 34 15 15 24 45 5 7 59 26 499 I^akó 110 40 3 1 9 161 19 1 1 17 362 Összesen 296 103 23 35 15 15 33 206 24 8 60 43 861 Az 1720-as összeírásban szereplő lakossághoz képest 15 év alatt Pest város házainak száma csaknem duplájára emelkedett (376—707). S a lakosság számának növekedését jelenti a lakók nagy száma is, bár ezt 1720-hoz nem tudjuk viszonyítani. A lakosság 42%-át tették ki ekkor lakók, akik a Belvárosban 204, a külvárosban 83 házban laktak.

205 Hogy honnan jött Pestre ez az új lakosság, arra vonatkozólag — néhány kivételtől eltekintve — adataink nincsenek. Valószínű, hogy a Németország különböző részeiből bevándorolt iparosokon kívül jöttek és telepedtek itt le szegényebb elemek is, s nem kevés lehetett azoknak a magyar, rác, szlovák vagy német lakosoknak a száma sem, akik a török alól felszabadított területekre való telepítések során, vagy a régi jobbágyfalvakból mint ott már megélni nem tudó jobbágyfiak kerestek megélhetési lehetőségeket itt a városban.

206 — 1711-től 1750-ig 280 olyan polgárt vettek fel a város kötelékébe, akik magyarországi származásúak voltak. Az összes ekkor felvett polgároknak csaknem egyharmada volt ez.

207 Akik nem lettek polgárok, s ez a nagyobb rész, azoknak származási helyéről semmit nem tudunk. Annyi azonban megállapítható, hogy a XVIII. század első felének telepítései, bevándorlásai során Pest város lakosságában a német elem arányszáma lassan ugyan, de határozottan emelkedett a magyarok és a rácok rovására :

208 Német Magyar Rác ... Egyéb . 1720 % 1735 °/ /o 51 24 18 7 59 18 19 5 1746 % 67,2 15,9 16,9 176