Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

gosodás korában. (Bp. 1954) с munkájában Verseghynek a színpaddal kapcsolatos munkásságáról egyáltalában nem emlékszik meg. 15 Kóré levele, műfordítások ügyében, Ráday III. Pálhoz : Ráday Gyűjtemény Kézirattára, B. III. 11. (Wien, 1792. IX. 7.) — Fenouillet-Falber Gályarabjáról vö. Ny ár у Pál, Pesti színészek igen rövid characteristicája. Közzéteszi Mályuszné Császár Edit. Színháztörténeti Frtesítő (1956). Az erdélyi viszonyokról hú képet ad Újfalvy Sándor Emlékiratai-ban. (Sajtó alá rendezte és kiegészítésekkel ellátta Dr. Gyalui Farkas, Kolozsvár, 1941.) — A Kelemen-féle színtársulat teljes műsorát közli Bayer i. m. 16 Simáiról : Polgári forradalmi eszmék és az első magyar színtársulat műsora. Irodalomtörténeti Közlemények (1956). 17 »Elő-Beszéd« »Az érdemes kalmár«-hoz, írta Gorove László. Budán, Nyomtattatott Landerer Anna betűivel. 1807. — Raynal hatása Magyarországon : Eckhardt Sándor, A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bp., é. п., 118. és Waldapfel i. m. 22. 18 Kovács Lajos, Pest sz. kir. város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. Tanulmányok Budapest múltjából. X. köt. Bp., 1943, 54—118., 100. 19 A színházban minden farsangkor tartott álarcosbálok jövedelme az árvaügy költségeire ment. 1. sz. Áll. Ltár, Intimata a. m, 4558, 5752. — Liedemann kikölcsönzött »forte piano«-ját 1793 júliusában 6 Ft-ért javíttatták meg. 2. sz. Áll. Ltár, Nemzeti Színházi Iratok. — Endrődy i. m. I. k. XXXIX, XLIV 1. — A város a magyar színház ügyében állandóan két tanácstaggal intéztette el a vizsgálatokat, stb. Ezek : Joseph Kögl és Alexander Dolevíczény ; utóbbi nagy protestáns és a Berzeviczy-család barátja. (Orsz. Ltár, Berzeviczy-család kakaslomnici levéltára, fasc. 1791. b.), Dolevíczény levele Stansith-Horváth Imre alispánhoz, B. Gergely nagybátyjához; 1792. nov. 24-én B. Gergely írja anyjának, hogy nagybátyja Doleviczénynél szállt meg. Uo. fasc. 1792. b.) 20 1790. júl. 1-én, Kazinczy így ír Prónay Lászlóhoz: »Nem esmérek semmi darabot kegyelmes Uram, a melly inkább érdemlené meg a játszást, mint Hamlet. — Tudgyuk, hogy az a rémítő borzadás, a mellyet a Hamlet személye és a Kisértet támaszt a Nézőkben, nagyon analogizál Nemzetünknek mostani nem rózsás színű érzéseivel ... « (Kazinczy Ferenc levelezése. II. köt. 81.) A nemesség nagy reményeire jellemző Trencsén megye 30 pontból álló követi utasítása Illésházy és Prileszky számára 1790. máj. 18-án, amelyben még idegen hatalmak garanciáját is követelik a hitlevél megtartására. (Orsz. Ltár, Nemz. Múzeumi Törzsanyag, 1790.) Aug. 24-én Berzeviczy Gergely már így ír anyjának: »Allem Ansschein nach wird aus unsem grossen Hofnungen nichts werden ... « (uo. a Berzeviczycsalád kakaslomnici ltára, fasc. 1790—81. a.) — Kazinczy levele Prónay Lászlóhoz, Budán, 1790. jún. 22. (i. h. 84.) ; Rádayhoz, amelyben a vezetésre felkéri, Kassán, 1790. aug. 15-én. (uo. 96.) — Révai Miklós sem örült az 1790-i nemesi felbuzdulásnak. 1. levelét T. Sámuelhez, Győr, 1790. jún. 27. (Orsz. Ltár, Teleki család marosvásárhelyi ltára, T. Sámuel Osztály, Missiles, 1479. sz.) 21 Soós maga nevezi meg hivatását színművének címlapján (Endrődy, A magyar játék szín, II. köt.) Szomorra vonatkozólag 1. : Orsz. Ltár, Protocollum seu Matricula Inclytae Facultatis Ivridicae Regiae Vniversitati Tyrnaviensi Incorporatae continens Nomina et Cognomina Juris Auditor, de Anno in Annum existentium. 1776—1819. —Az idézet: Mindenes Gyűjtemény (1790) IV. Negyed 47. 22 Eckhart Ferenc, A jog- és államtudományi kar története. Bp. 1936. Baricsról 193—195, 203. Gyurkovics és Barics, mint az összeesküvés »kompromittált j ai« : 212. — Werthesről Csaplár Benedek, Révai Miklós. Bp. 1889, IV. köt. 72—73. Wurzbach, Biographisches Lexikon des Kaiserthums Osterreich megf. kötete. — A Markovics-epizód : Eckhart F. i. m. 136—137. 23 Mindenes Gyűjtemény (1790) IV. Negyed 7., Kováts ingénieur cikkéből ; nyelvtudásukról stb. Kovách János ügyvéd beadványában Pest vármegyéhez (Orsz. Ltár, Htt. Departamentum Politiae Generalis et Civitatum, 1791. 17. kútfő, 10. tétel.) — Az emberi jogokról : Hadi és Más Nevezetes Történetek (1791) 265. 188