Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

Horvát-, Halász- és Rácváros helyrajzi felvétele vált szükségessé, tehát egy olyan nagyméretű vállalkozás, melynek végrehajtására a szokásos felmérői személyzet sem tudásban, sem gyakorlatban nem látszott megfelelőnek. Prati Fortunatus kamarai szolgálatban álló mérnök kapott megbízást e műszaki feladat elvégzésére. Megbízatása a város állapotának legkisebb részletére is kiterjedt. Meg kellett állapítania az ép és megrongált házak pontos számát, a sértetlenek terjedelmét, a helyiségek számát (a pincék befogadóképességének kiemelésével), a dunai és svábhegyi vízvezetékek állapotát, valamint (városrendezési szempontból) a terek és utcák leírását is össze kellett állítania. Az írásbeli beszámolót térképmelléklettel, a vízvezetékek szempontjából pedig helyreállítási javaslattal kellett kiegészítenie.

37 Prati megbízatásának a kívánságoknak megfelelően tett eleget. Térképe ugyan eddig még nem került elő, de a magyarázatául szolgáló részletes leírás pontos és hű tükrét adja Buda XVIII. század eleji állapotának. Munkájával nyilván a kamara elismerését is kivívta, mert a következő évben tényleges kamarai mérnökké nevezték ki.

38 A budai tanács azonban bizonyos idegenkedéssel szemlélte munkásságát és személyét. A svábhegyi vízvezeték helyreállítási tervezetét nem fogadta el, s a polgárjogot is csak 1737-ben adta meg számára.

39 A Prati-féle felmérés után két évtizeddel, került sor újra nagyobb szabású felmérésre, de ekkor már nem a kamara, hanem a fejlődésnek indult Pest város tanácsa részéről. Ez alkalommal Matthey János mérnökkari tiszt kapta meg az erre vonatkozó megbízást, a pesti tanácsülés 1734. október 16-i tanácsülésének határozata értelmében.

40 Matthey elsősorban katonai építészeti munkássága révén ekkorra már bizonyos hírnévre tett szert, s maga a város is végeztetett vele több műszaki jellegű, főként felmérési munkálatot.

41 Természetes tehát, hogy egy üyen nagyobb jelentőségű megbízás alkalmával az ő neve került előtérbe, mint akit a városi hatóságok már ismertek, s aki munkájával elismerésüket is kivívta. Az, hogy katonai és nem polgári mérnök kapta e megbízást, a kor általános mérnökhiányával magyarázható ; e körülmény a század utolsó harmadáig a rendszeres, magasabb fokú műszaki képzés megszervezéséig állandóan fennállott.

42 A század második felétől kezdve a mindinkább meggyorsuló fejlődés üteméhez képest a meglevő műszaki szervezet hiányos és laza keretei — elsősorban Pesten — elégteleneknek bizonyultak. A város lakossága, házainak és művelés alatt álló telkeinek száma rohamosan szaporodott, ugyanekkor viszont a telekkönyvi közegek által eszközölt felmérések elleni panaszok, valamint a panaszok műszaki vagy jogi felülvizsgálatának szüksége adózási szempontból egyre gyakoribbá váltak. A helytartótanács és a kamara merkantilista-kameralisztikus szempontból tartotta fontosnak az elavult felmérések adatainak helyesbítését az ország egész területére vonatkozóan. A szabad királyi városok felmérésével kapcsolatos 1763-i általános rendelkezés alapgondolata az volt, hogy a pontos területi és gazdasági adatok ismeretében építse ki 85