Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

hogy a bécsi elnyomás nemcsak Budán, hanem az egész országban, sőt másutt még nagyobb mértékben elviselhetetlenné vált, s végeredményben 1703-ban a nemzet felkelésére, a Rákóczi-szabadságharc kitörésére vezetett. Buda nagy elnyomása ellenére, speciális körülményei miatt nem csatlakozott ehhez a felkeléshez. Mégis a szabadságharc megindulása az a tényező, amely Bécset a város által annyit kért engedmény, a szab. kir. városi kiváltságok megadására s ezzel eddigi kizsákmányoló, adóztató politikájának megváltoztatására kényszeríti. Nem véletlen tehát, hogy Buda és Pest 1703-ban kapja meg a szab. kir. városi kiváltságlevelet. A város életében e döntő fontosságú, az akkori körülmények között a polgári életforma lehetőségeit biztosító kiváltságok megadása azoknak az intézkedéseknek egyike, amelyekkel a bécsi kormányzat az általános elégedetlenséget és forradalmi feszültséget levezetni, ellensúlyozni igyekezett. Hasonló intézkedés ebben az időben az egész országra kivetett 4 millió Ft-nyi adónak 3 millióra való csökkentése is. A másik indítóok, amely a városi kiváltságok megadására vezetett, szintén kapcsolatos a Rákóczi-szabadságharccal. A felkelés miatt megszorult Bécsnek hirtelen nagyobb pénzösszegre van szüksége, s ezért küátásba helyezi, hogy a ius armorum, a török elleni háborúk költségeit megtérítő fegyverváltság kifizetése ellenében hajlandó az új szerzeményi területek megyéit, városait (Budát, Pestet, Esztergomot és Székesfehérvárt) a magyar közjog szerinti jogaikba és kiváltságaikba visszahelyezni. Buda és Pest, ígéretet téve a fegyverváltság megfizetésére, 1703. október 23-án a Iyipót-féle diplomában kapja meg a szab. kir. városi kiváltságokat. Buda 1705-ben a tőle követelt 8600 Ft fegyverváltság megfizetése után e kiváltságok tényleges birtokába lép.

165 Mindez tulajdonképpen végét veti a bécsi kamara, ületve a budai kamarai adminisztráció fennhatóságának, a magyar kormányszékek fennhatósága alá a két város azonban csak 1711 -ben kerül. A fegyverváltság címén a négy várostól befolyt összeg hovafordításáról is tájékoztatnak az egykorú források. A budai hadipénztár 1705-ben Bécsbe küldött levele arról számol be, hogy ebből az összegből a rebellisek ellen rác katonaságot szándékoznak felfogadni.

166 A ius armorum megfizetése az utolsó simítás a bécsi kamarai politika művén. A kiváltságlevél ily természetű megváltása csak még fokozza a város és a lakosság súlyos anyagi helyzetét, mert a pénzt kölcsönök útján kénytelen előteremteni akkor, amikor egyéb kiadásaira, főleg a katonaság eltartására szintén kölcsönt kell felvennie. A visszakapott jövedelmek és haszonvételek egyelőre nem sok hasznot nyújtanak a városnak. Az 1703 előtti terhek közül a porció és a katonaság ellátásának ügyét a kiváltságlevél nem érinti, ezek továbbra is a lakosság legsúlyosabb terhei maradnak, bár a Rákóczi-szabadságharc alatt inkább a katonaság eltartása követel sok áldozatot, a város a porció alól mentességet kap.

167 A katonaság eltartása, a felvett kölcsönök kamatai elnyelik a kiváltságlevél alapján a városnak juttatott adókat, a söradót, a telek5* 67