Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mayer Mária, Budapest felszabadítása

Budapesttől délre, a Velencei-tó körzetében a 2. Ukrán Hadseregcsoport csapatai egyesültek a 3. Ukrán Hadseregcsoport csapataival. így délről már bezárult a gyűrű a főváros körül. A Szovjet Hadsereg főparancsnoka, Sztálin marsall ez alkalommal külön napiparancsban emlékezett meg a Magyarországon harcoló csapatokról és elrendelte, hogy a Szovjetunió fővárosa, Moszkva 224 ágyúból leadott 20 üdvlövéssel üdvözölje a hős dunai átkelőket. Tovább folyt a küzdelem Budapest teljes bekerítéséért. Alig 16 napi harc után siker koronázta a szovjet hadsereg hadműveleteit. 1944. december 26-án a Szovjet Tájékoztatási Iroda tudtul adta a világnak, hogy a 3. Ukrán Hadseregcsoport csapatai Budapesttől északra elfoglalták Esztergomot, egyesültek a 2. Ukrán Hadseregcsoport csapataival. Ezzel bezárult a gyűrű a hitlerista erők körül. Rövid néhány nap alatt a szovjet hadsereg kettéosztotta a bekerített hitlerista egységeket, majd megsemmisítette a Nagy-Budapest északi határa és Esztergom közti területen tartózkodó csoportot. 1944 december végére már Nagy-Budapest köré szorult a szovjet csapatok gyűrűje. A Budapest bekerítéséért folyó harc idején a Vörös Hadsereg közeledtének hírére, a Kossuth Rádió, az illegális Kommunista Párt, ill. a Magyar Front felhívásai nyomán fokozódott Budapest és Pest környéke lakosságának passzív és aktív ellenállása a németekkel és a nyilasokkal szemben. Az antifasiszta, nemzeti ellenállás egyik leggyengébb, legkezdetlegesebb formája a sáncásási munkálatok megtagadása volt. A visszavert fasiszta csapatok mindenütt erődítési munkára rendelték a lakosságot. E munkák megtagadásának egyik legjelentősebb példáját a főváros lakossága nyújtotta. Maga a budapesti polgármester írja november 18-án a budapesti főkapitányságnak, hogy amikor felsőbb parancsra felhívta a lakosságot az erődítési munkák végzésére, »mély megdöbbenéssel kellett tapasztalnom, hogy a székesfőváros lakosságának nagy része megfeledkezett hazafias kötelességéről és a bevonulási felhívásnak a lakosság csak igen kis részben tett eleget«. Egy másik, november 22-i jelentés közli, hogy Csepelről egyetlen ember sem ment erődítési munkára. Pesterzsébeten a városnak 2500 főt kellett kirendelnie erődítési munkálatokra. Ebből két nap alatt mindössze 100 főt tudtak előteremteni. Kispestről a következőket közli a jelentés : Az erődítési parancsnokság 2500 férfit igényelt erődítési munkálatokra. Ebből mindössze 400-at tudott a város kiállítani. Az antifasiszta ellenállási mozgalom másik igen elterjedt formája a fasiszta kiürítési parancs megtagadása volt. Ennek egyik legszebb példáját Csepel népe mutatta. Csepel kiürítését december 4-én rendelték el a német megszállok. Mint az illegális Szabad Nép annak idején beszámolt róla, a csepeli lakosság leszaggatta a hirdetményeket, majd később a községházánál gyülekezve az ablakokat betörte és tüntetett a rendelet, a németek és 422