Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

sztrájkolok szervezetlenségének köszönhető, hogy az általános sztrájk elmaradt, — esetleg, — a párt szerencséjére.«

128 A XII. pártkongresszusra készített központi vezetőségi jelentés már odáig ment, hogy azt mondotta : a pártvezetőség azért nem volt hajlandó általános sztrájkot szervezni, mert a 13-as bizottság nem kérte a szociáldemokrata munkásság támogatását. »A párt vezetőség önzetlenül és ellenszolgáltatás nélkül megígérte az összmunkásság támogatását. Azonban . . . pártunk küldötteinek a 13-as bizottság kijelentette, hogy nem kéri a munkásság támogatását. A párt ilyen körülmények között nem volt hajlandó a munkások tízezreit oktalan harcba vinni.«

129 A szociáldemokrata vezérek a vasutassztrájk idején — de különösen április 24-én — tanúsított magatartása végleg eldöntötte a vasutassztrájk kimenetelét, megkönnyítette a sztrájk brutális letörését. A Szociáldemokrata Párt Vezetősége segítette a kormányt abban, hogy úrrá legyen a vasutassztrájk következtében megélénkült tömegmozgalmak felett. »Az Újság« — a legreakciósabb kormánykörök lapja — a szociáldemokrata vezérek állásfoglalásának ismertetésekor örömmel jegyezte meg, — hogy a sztrájk idején »hidegek maradtak«, mert »a szociáldemokraták jó vezetés alatt vannak . . .«

13

° A vasutassztrájk bukásáért s azért, hogy Magyarország ipari és mezőgazdasági munkásai nem tudták helyzetük javítására felhasználni a vasutassztrájk teremtette kedvező feltételeket, elsősorban a szociáldemokrata vezetőket terheli a felelősség. * A sztrájkoló vasutasok és az állam erőszakszervei közötti harc kiéleződése is azt mutatta, hogy a sztrájk 24-én érte el fejlődésének tetőpontját. Ezen a napon, a főváros utcáin nagy tömegben hullámzó vasutasok többször rendeztek kisebb-nagyobb tüntetéseket. Egyes helyeken megrongálták a vasúti berendezéseket, mozdonyokat, váltókat stb. Máshol szembehelyezkedtek a karhatalommal. A rendőrök és csendőrök országszerte, de különösen Budapesten, kardlapokkal ütlegelték a tüntető vasutasokat, majd tömegesen kísérték őket a rendőr- és csendőrőrsökre. Budapesten több száz vasutast kényszerítettek a rendőrkapitányságokon a munka felvételére. A rendőrség 24-én este megkezdte a 13-as bizottság tagjainak letartóztatását. Vázsonyi Vilmos és Turtsányi Pál bábáskodása mellett létrejött a második 13-as bizottság, amely Vázsonyi javaslatára 25-én hajnalban a munka felvételére szólította fel a vasutasokat. A Szociáldemokrata Párt vezetőinek elutasító magatartása, a második 13-as bizottságnak a munka felvételére felszólító felhívása megkönnyítette a sztrájk letörését. A sztrájkolok jelentős része felháborodással fogadta mind a Szociáldemokrata Párt állásfoglalását, mind a második 13-as bizottság felhívását. A Budapesten tartózkodó »zágrábiak és kolozsváriak kijelentették, hogy éhenhalnak, de nem mennek haza ilyen eredménytelenül. Agyonvernének otthon társaink — mondották a zágrábiak, ha így hazamegyünk. Azután megölne a szégyen. Itt maradunk, éhenhalunk.«

131 406