Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

NAGY ISTVÁN Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig A történetkutatónak, aki Buda városának a török uralom utáni évtizedekből fennmaradt írásos emlékeit tanulmányozza, feltűnik az a véget nem érő, szüntelen harc, melyet a városi polgárság és a tanács a bécsi hatalom igazgatási és katonai szervei ellen folytat a városra kirótt adók, közterhek elhárítása céljából. A panaszbeadványok, emlékiratok, tiltakozó iratok tömege áramlik a felettes hatóságokhoz, politikai vezető személyiségekhez, a bécsi udvari kamarához, a nádorhoz. Ezekben szinte a hivatalos levelezés alaphangjaként csendül fel a panasz ; a szegény, elnyomott, romokban levő, kizsarolt várost mentsék fel eme vagy ama adó, közteher, vagy szolgáltatás fizetése alól. A török elleni felszabadító hadjárat során Pest 1686. június havában, Buda pedig szeptemberre kerül a győztes császári csapatok kezébe. Romok, kiégett házak, piszok és mocsok, ez maradt meg csupán a nagymúltú városokból. A lakosság elpusztult vagy elmenekült, a győztes császári katonaság mulatozásának hangja tölti csak be egyelőre a sivár, elszomorító látványt nyújtó, üszkös utcákat.

1 Budán és másutt is, a császári katonaság gőgös hódítóként veszi hatalmába az »új szerzeményeket«, s települ újabb zsarnokként a török járomtól megszabadult, sok nyomorúságot látott magyar jobbágy és városi polgár nyakába. A töröktől visszaszerzett területek sorsáról már jóval Buda visszafoglalása előtt, 1684-ben intézkedik a bécsi kormányzat. Az országot meghódított gyarmatként kezelő bécsi kormánykörökben már ekkor kialakult az a vélemény, hogy a visszaszerzett területek nem magyar kézre, magyar fennhatóság alá, hanem a bécsi katonai, illetve kamarai igazgatás hatáskörébe kerülnek.

2 Ezt a szándékot magyarellenes, abszolutisztikus tendenciák táplálták, mégpedig kimondottan az a nézet, hogy a visszafoglalt területek a fegyver jogán teljesen a császár birtokát képezik, s az uralkodónak a visszahódítás érdekében hozott áldozatok révén szabad rendelkezési joga van ez országrészek felett. Előkészítése volt ez a magyar állami függetlenséget megsemmisüléssel fenyegető, a magyar gazdasági életet még jobban gúzsbakötő, gyarmatosító politikának, melynek »magasabbrendű módszereit« a XVII. század végének bécsi államférfiai kidolgozni ugyan még nem tudták, de megnyitották a kaput e területek durvább módszerekkel történő katonai és gazdasági 3 Tanulmányok Budapest múltjából 33