Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Vadász Sándor, A fővárosi vasasok századvégi szakszervezeti mozgalmának történetéhez (1890—1899)

vezeti mozgalom erősítését határozta el, éppen a növekvő munkanélküliségre való tekintettel.

25 Ugyancsak ebben az évben zajlott le a fegyvergyári sztrájk, ami a vasas mozgalom egyik jelentős állomása volt. Január 30-án a gyár 1500 munkása beszüntette a munkát. Az okot a német katonai vezetők önkényeskedése, a munkabérek tervbevett leszállítása adta. A Népszava egyik száma arról számol be, hogy a gyár környéke, az odavezető utak valóságos ostromállapotra utalnak. Egészen Erzsébetfalváig (Pesterzsébet) a Csepel szigetet is beleértve, katonák, rendőrök cirkáltak fegyverekkel, karddal felszerelve. A sztrájkolok bizottsága Horváth Gyula képviselőt kérte fel arra, hogy ügyüket a parlament elé terjessze. Ő február 8-án interpellált a kérdéses ügyben.

28 Az interpellációból kiderül, hogy idegen munkások behozatalával akarták letörni a sztrájkot, hogy a csendőrök tettleg bántalmazták a munkásokat. Hieronymi belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a csendőrség bevetéséről nem volt tudomása. Miután számtalan erőszakoskodás történt, a miniszter nem átallotta kijelenteni, hogy a munkaadók és munkások közti viszályok akkor intéződnek el a legjobban, ha abba harmadik fél nem avatkozik. A napszámosok munkába álltak, ezért a sztrájk 14 nap után a gyárosok győzelmével végződött.

27 Azonban kizárólag hatalmi eszközökkel nem lehetett meggátolni a munkások szervezkedését. Ezért az uralkodó osztályok az elnyomó rendszabályok mellett más módszerhez is folyamodtak, a szociális reformok módszeréhez. Kétségtelen tény, hogy a múlt század 90-es éveiben hozott munkásvédő törvények a munkásosztály növekvő erejét is tükrözték. A betegsegélyzők létesítéséről szóló törvényt 1891-ben hozták. (1891. XIV. te.) Ugyanebben az évben iktatták törvénybe a vasárnapi munkaszünetet. A baleset elleni védelemről és az iparfelügyelőkről szóló törvény 1893-ban lépett hatályba. Ha a vasmunkások egészségügyi viszonyait, a gyári viszonyokat, az előforduló baleseteket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ugyancsak szükség volt a munkásvédő törvényekre. Az iparfelügyelők tevékenységéről könyv alakban először a század elején adtak ki hivatalos jelentést, amelynek adatai az 1899-es évre vonatkoznak, de fényt vetnek a korábbi évek viszonyaira is.

28 Eszerint A balesetek számát tekintve 1. Vas- és fémipar 2477 2. Gépipar 1835 3. Járműipar 1275 A balesetek súlyosságát tekintve 1. Vas- és fémipar 1261 2. Járműipar 930 3. Gépipar 751 356