Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Soós Gyula, A budapesti Petőfi-szobor felállításának körülményei

hangulatának megformálására Petőfi egyik versének »Tied vagyok, tied hazám — E szív, e lélek !« részletét ajánlották a szobrász figyelmébe.

31 Izsó az előbbi vázlatok alapján szerette volna a szobrot elkészíteni. Hogy a közönség is hozzászólhasson a bizottság és a művész közötti vitához, a tervrajzot közzétette a Vasárnapi Újságban.

32 A közhangulat és a sajtó a forradalmi költőt ábrázoló terv mellett foglalt állást. Pl. a Vasárnapi Újság a szobor képének bemutatásakor a következőket írta : »lehetetlen, hogy mindenkit meg ne lepjen a szobor egyszerűsége, plasztikai szabatossága és kifejező volta : mindhárom igény összhangban léte, miket a szoborműtől kívánunk. Izsó felfogása egyike a legszerencsésebbeknek ; a költőt nemcsak mint lírikust, hanem mint a nemzeti ébredés és a forradalom költőjét fogta föl, s egy korszakos mozzanatában, március 15-én Petőfi életének e magaslatán kívánta fölttintetni. Azért az erőteljes felhívó mozdulat : a szónokilag magasra emelt jobbkéz, mintha éppen most harsogna ajkairól a 'Talpra magyar', baljában irattekercs — jeléül annak, hogy nem a kard, hanem a betű volt Petőfi fegyvere, s költeményei azok a 'rongyos, de diadalmas vitézek', melyeket maga is megénekelt egyik szép dalában. Ezekkel szolgálja a szabadság ügyét és segít széttörni az igát a nép nyakán, a bilincset a nemzet lábain, ím a szobor lába alatt a széttört iga és békó hever, s ezekre teszi lábát, mint Mihály angyal a sárkányra. S ez erőteljes, lelkes mozdulatú alakban mily egyszerűség a legkisebb erőltetettség nélkül. A test alsó része a magyar csizmákba szorult láb biztos, fesztelen állásával, a papírtartó balkéz megfeszített szoros, de természetes tartásával, a testre dobott köpeny, mely amellett Petőfinél némileg történeti, — szokta így akkoriban viselni. — Különösen művészi szempontból, mint összhangzatosb, lendületesb formákat engedő, a testre szorult ruházatnál. Mindez mind keresetlen, oly nemes és szabatos. S azon felül a szobornak kellő tömörséget kölcsönöz s mindazáltal a test alakját is kitünteti. A büszkén emelt s kissé hátravetett fej nyílt ajkaival, a beszélő kifejezésével, a gyönyörű hajlatú kéz mutatják a forró tettdús életet «

33 A szobor második vázlatának bemutatásakor a Vasárnapi Újság a következőkben foglalta össze rövid kritikáját : »Megvalljuk azonban, hogy nekünk jobban tetszett az első, a legelső felfogás, amely Petőfit oly hévteljesen igyekezett bemutatni s őt egy nagy időszak alakjává tenni, oly időszak alakjává, mellyel az ő alakja egybe forrt s melyre lehetetlen meg nem emlélezni, ha Petőfi nevét halljuk. ... Az első fölfogás költőibb s az egyénítés jobban összhangzatban áll azon drámai befejezésével, mely a költő életének véget vetett a harcmezőn.«

34 A hivatalos körök a felemelt kart kifogásolták, mondván, hogy a kívánt nyugodtság helyett mozgalmassá teszi a szobrot, ami nagyméretű szobornál megengedhetetlen. — Izsó kénytelen volt meghajolni a bizottság döntése előtt és a második terven dolgozott tovább. Elkészítette a szobor két és félméteres gipszmintáját, mely a Rimaszombati Múzeumba került.

35 22* 339