Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Weidinger György—Horler Ferenc, A budai vár 1687. és 1696. évi helyszínrajzai

a töröktől való visszafoglalás utáni első 10 év városrendezési tevékenységét igazolják. Mind Haüy, mind a »Zaiger« adatai láb, illetve öl és láb méretekben vannak megadva. E méretek átszámításánál és az így nyert méterméretek átvetítésénél az 1687-i mérnöki, illetve felmérési módszerek kezdetlegessége, ennek következtében pontatlansága miatt sokszor áthidalhatatlan nehézségek adódtak. Pl. Ha a »Zaiger« adatait pontosan felhordtuk, a legtöbb házhelynél különféle alakú és méretű hézagok keletkeztek, különösen ott, ahol a telkek hátsó oldalai egymással érintkeznek (6. kép). Ezek kiküszöbölésének igazolására szolgál elsősorban 4. mellékletünkként közölt, középkori házfalakat feltüntető térképünk. Ez a munka a nagyobb, városalaprajzi összefüggéseket fedi fel részletekbe menő hűséggel, utcavonalak, házak, telkek összefüggéseit tisztázza.

2 Az átvetítésnél háztömbönként, saroktól-sarokig mértük fel az adatokat, mindenütt tekintetbe véve a ma is meglevő középkori falakat (4. kép), kváderkövekből épített sarokarmirozásokat (5. kép), egyéb épületrészeket, homlokzati, házak közötti falsarkokat (7. kép), meglevő középkori boltozatos helyiségeket, utcai homlokzati vonalakat és a meglevő középkori pincék helyzetét. Ott, ahol a régi középkori épületmaradványok nyomtalanul eltűntek pl. az Országos levéltár, a volt pénzügy-, honvédelmi és külügyminisztériumok épületei helyén, a Szent György tér nyugati oldalán, a Fehérvári kapu mellett stb., az akkor elpusztult házak helyeit csak a méretek lehető pontos felrakásával és interpolációval tudtuk körülbelül meghatározni. Városszerkezeti szempontból szembetűnő változások Haüy 1687-es és a »Zaiger« 1696-os állapota között a Vár lakónegyedének nyugati oldalán a mai bástyasétány kialakulása,

3 a Szentháromság tér megnagyobbodása, a Szent György tér parcellázása, a háztömbökbe vezető zsákutcák megszüntetése. Nagyobb arányú változást okozott még a Vár területén a szerzetesrendek telkeinek kialakítása. Ezeken a helyeken több középkori telket vontak össze és sok középkori házat bontottak le. A helyükön később felépült, nagy kiterjedésű templom- és kolostorépületekkel viszont új városképi együtteseket teremtettek. Tanulmányunkban a palota területét nem tárgyaltuk, célunk kizárólag a két különböző év — 1687 és 1696 — állapotát mutató térkép műszaki feldolgozása és összevetése a mai helyzettel ; továbbá rávilágítottunk azokra a helyekre, ahol a két térkép között határozott városrendezési tevékenység következtében változások történtek. Úgy véljük, hogy tanulmányunkkal a helytörténeti, illetőleg ezen belül a telektörténeti kutatások számára sikerült reális alapot teremtenünk, mely az újjáépítéshez és tervezéshez is szolgáltat adatokat. 30