Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

ban, hogy volt egy régebbi, emeletes, copf-stílusú istálló-épület, melyet az Országos Levéltárban fennmaradt, aláírt rajz szerint F. A. Hillebrand tervezett. Vállalkozója Rupp alatt Zitterbarth Mátyás, majd Pollack Ágoston, aki 109 000 Ft-ot kap a kőműves- és elhelyező munkákért ; Szabó József az asztalos, Moosbrugger a stukátor. Az istálló-épület északi vége és nyugati bástya között az utat vaskapu zárja el, melyet a régi Zeughaus és a palota közti rácskapu anyagának fölhasználásával Ganz Ábrahám önt.

35 A keleti és déli terasz-alapzat megviselt tétényi köveit Pollack javítja és egészíti ki 1852-ben és 1853-ban. Dötsch Pál pesti szobrász készített a terasz rácsához két mintát 95 Ft-ért. Richter Ferenc pesti akadémiai szobrász mintázza az épület díszítésére a gipszből kivitelezett 12 lófej et 360 és a lizénafejezeteket 600 Ft-ért.

36 Pachtl almási kőfaragó szállítja a lovak jászol-kag}dóját. 1854. szeptember 8-án adják át az épületet az udvartartásnak. Pollackot a collaudáló bizottság 1856-ban fölhívja, hogy a hiányosnak talált boltozatokat javítsa ki. A palota középtengelyében levő várta tervei Waldheimtől származnak (26. kép), az alaprajzokat, a homlokzat, a csúcsívekkel támogatott nyugati fal rajzát, a hosszmetszetet 1853. február 23-án Waldheim és Josef Lang palotakapitány írta alá. Vállalkozója Zitterbarth Mátyás, aki ugyanekkor 14 333 Ft költséggel házat épít magának.

37 A kőfaragó munkát Hofhauser Lajos 7077, a szobrászit 400 Ft-ért, az asztalos munkát pedig Szabó József végzi 2488 Ft-ért. Ganz szállítja a belső vasszerkezetét 3673 Ft-ért. Sok vita folyt a bástya felé kissé lejtős, lapos tető fedéséről. Liechtenstein főudvarmester Lang javaslatára a meglevő réztetőt kívánta fölhasználni, de végül aszfalttal födték. Építését együtt hajtották végre 1853-ban és 1854-ben a Szarvas térről jövő út átboltozásával, az udvar szabályozásával és kövezésével. Ezt is Zitterbarth végezte, de járandóságát kérvénye szerint még 1856. január 10-én sem fizették ki. Á fölülvizsgálat szerint a várta külön 36 501, az átboltozás és az udvar szabályozása 18 902 Ft-ba került. Weiss 1855. április 4-én 67. sz. a. előterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez, hogy a beboltozott fölhajtó út két oldalát a palota és a fővárt a között az eddigi dísztelen fal helyett az épületek stílusához illő, tojásdad nyílásokkal áttört kőkorláttal lássák el. Rajzokat és 8915 Ft-os költségvetést is mellékel, melyet a pénzügyminiszter május 17-én 8290. sz. a. elfogad. A korlát keskeny oldalán romantikus keresztáttörés. A faragást 6873 Ft-ért Hofhauser, a falazást pedig Zitterbarth hajtotta végre. Leszámolt végösszeg 8546 Ft. A bábok később a várpalota keleti oldalán felülről a második terasz mellvédjeként szolgálnak. A kerti épületek, a szentély (Tempel) és a parasztház, továbbá az üvegházak az ostrom alatt mind elpusztultak, de mikor Weiss átvette a munkák vezetését, már mind újjáépültek. A palota alá az első teraszra került az üvegház a kertészsegéd-lakásokkal, a II.-ra a kisebb melegágyak. A kőműves-munkát mindegyiken Kimnach Lajos vállalta. A nyári lovarda is hozzájuk csatlakozott. A szentély előtt a fal helyett vas320