Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

(uralkodói lakosztályok) szobrászi munkáit August L,a Vigne udvari szobrász tervezi és készíti, a műmárvány-munkákat pedig a díszteremben Hieronymus Moosbrugger »Marmorierer és Kunststuckaterer« végzi kitűnően. La Vigne az összes munkáért 130 406, Moosbrugger egyedül a díszteremért 9500 Ft-t kap. A trónterem márványozását is ő készíti.

29 Zentnernek a falak, Heder- és Kölblnek a bútorok aranyozásáért 11 698, Georg Steindörférnek az asztalosmunkákért 18 076, Moosbruggernek a kályhafalak műmarványozasaért pedig 243 Ft-ot utaltak ki. I,a Vigne-től származnak a világítótestek is. 1854. május 1-én kezdik a munkákat. A főudvarmester kívánságára a királyi lakosztály előtt a főlépcső pihenőjét mozaikkövezéssel látják el. A kápolnához vezető folyosó padlójával együtt ezt Johann Bapt. Odorico készíti 1224 Ft-ért (212. és 533. Bl.). Az alsó négyszög munkálatai már annyira elkészültek, hogy 30 terem falait a pénzügyminiszter hozzájárulásával brocatellel, illetőleg selyem-damaszttal vonják be. Ősszel Albrecht már ide is költözhetne, de a királyi pár lakosztályait a középrészben még nem fejezték be, ezért egyelőre a Sándor-palotában marad. Május 8-án a pénzügyminiszter értesíti Weisst, hogy a királyi pár a közel jövőben talán Budára megy, így lakhatásukról gondoskodni kell. Tisztítsák meg a környezetet a fölhalmozott bontási és építési anyagtól. Augusztus 14-én pedig utasítja (14 380. —1854), hogy költségvetés szerint járjon el a rendeléseknél. A külső szobák egyszerűbben képezendők ki, mint a királyi pár és Albrecht lakosztálya, az előszobákban nem szükséges faburkolat, csak így lehet a költségvetés keretében maradni. Weiss szerint (395. szép. 4.) még a királyi lakosztályok sem díszesebbek Albrecht helyiségeinél, csak az előbbiekben nemesebb, harmonikusabb stílusra törekedtek. Bizonyos szabadságot kér a tervezésben, nem vállal felelősséget olyan megoldásokért, amelyek sértenék az uralkodó tekintélyét. A felső négyszög földszintjén lesznek a konyhák, a cukrászat és a pincészet.

30 Pollack Ágost építőmester, Reischl Antal ács és Hofhauser Antal kőfaragó végzi a felső négyszög tetejének helyreállítását (20—1854. Bl.). A régi tető egy része megmaradt, mégis az egyéb vele kapcsolatos munkákkal együtt 28 942 Ft szükséges. Eddig a 4 manzárd közül már kettő kész a köztük levő nyeregtetővel, a másik kettő anyaga szintén a helyszínen fekszik készen. A vendéglakosztály összes költségei 32 930 Ft. I^a Vigne végzi itt is a szobrászi, Szabó az asztalos-, Moosbrugger a stukátor-, Zentner az aranyozó munkákat, mint az uralkodópár lakosztályában, a selyemszöveteket pedig a bécsi Franz Bujatti gyárostól hozatják (206 331. és 499—1855). Ugyancsak a felső négyszögben levő kápolna helyreállítására 1854. február 20-án 14 871 Ft-ot irányoztak elő, de ez nem látszott elegendőnek. Albrecht 1856. február 28-án 607. sz. rendeletében az iránt intézkedik, hogy bizottság alakíttassék a restaurálandó kápolna szükségleteinek megállapítására. Weiss építésvezető, Vinzenz Rudolf prépost, Ivang palotakapitány, Schober palotaellenőr és Reitter főmérnök, a budai Bpítési Igazgatóság képviselője foglal benne helyet. Reitter szerint 317