Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

palotájának négyoszlopos kolonnádja felett annakidején domború, magas kupola, majd torony emelkedett. Az alsó kiképzés ezt készítette elő, később azonban helyére manzárd került, ez pedig hat oszlopot kíván. Még indokoltabb ez a 310 méterre meghosszabbított homlokzaton, mikor az előbbi manzardos rizalitot észak felé megismételték. Ezért hangsúlyozta Hauszmann a hátraugró, új kupolás középrészt is oszlopsorral. A két előlépő rizalit kolonnádjainak most feltétlenül hat oszloposnak kell maradnia. A palota megújítási költségeit Rupp 441 281,50 Ft-ra irányozza elő, 1849. április 21,-én (a melléképületekkel együtt) az összköltséget 635 468,02 Ft-ra teszi. A költségekből bizonyos egyszerűsítéssel 147 337,44 Ft-ot megtakaríthatnak, így a várta elhagyható (20 572,12 Ft).

6 A hadügyminiszter kívánságára a várfalakat a palota hosszában kijavítják.

7 Úgy látszik azonban, Rupp nem szorgalmazta kellő eréllyel az építkezés menetét, ami a háborús viszonyok miatt érthető is. Zitterbarth Mátyás építőmester szerint az istálló-épülethez nem is készültek megfelelő tervek. Berger I^ajosnak, az Építészeti Igazgatóság vezető-adjunktusának gróf Almásy Móric királyi kamarai főnökhöz és az utóbbinak báró Krauss Fülöp osztrák pénzügyminiszterhez intézett jelentésében olvassuk,

8 hogy 1849 februárjában miként áll az építkezés és mik lennének a haladéktalanul végrehajtandó munkák, amelyek az épületeket megóvják az idők viszontagságaitól. Eddig lényeges átalakításokat és új építkezéseket hajtottak végre. A palota dunai homlokzatának átépítését megkezdték, a régi kolonnádot lebontották, újat, szélesebbet építettek helyébe, a délkeleti oldalon a III. emeletet részben levakolták. Az udvari oldalon a középrész csak nyersen vakolva. A palota födése, a dunai manzárd befejezendő, a rézfolyó-csövek fölszerelendők, a kőtalapzat elkészítendő. Belsejében a földszint, a II. és a III. emelet teljesen kész, éppígy az I. emeleten István nádor és felesége lakosztálya, a királyi páré a trón- és a nagy díszterem kivételével, az utóbbinak a márványozása félig alapozva, mennyezete simán vakolva. A király szobájában a falakat valódi gobelinek födték. A padló fektetése, a falak kárpitozása, az ablakok festése még hiányzik. Az 1847-ben megkezdett istálló-épület külső és belső középfalai már állanak, részben levakolva, a tetőt fölállították, a palafedés a rézszegélyekkel munkában van. A régi, emeletes prépostsági épületet a palota és a szertár (Zeughaus) között lebontották. Ha a munkások a háborús veszély miatt Budát nem hagyták volna el, mind a palota, mind az új istálló-épület elkészült volna. Berger szerint Rupp nem tartotta be szerződési kötelezettségeit és minthogy István nádor az országból eltávozott, Grünne főudvarmester pedig más beosztást nyert, így a megbízás Rupptól elveendő és megbízhatóbb kézbe kellene átadni. Almásy javasolja, hogy Bergert bízzák meg a szükséges mérésekkel, a költségelőirányzat elkészítésével. 9 Bécsből kellene magasabb rangú, császári szakértőt a helyszínre küldeni, aki Bergerrel együtt mindent megvizsgál, és javaslatot tesz. Almásy föl is hatalmazta Bergert, hogy a legszükségesebb munkákra, 308