Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp. 1948, passim — Pach Zsigmond Pál, Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1952, 195, 231—232. A mezőgazdasági válság nem korlátozódott csupán Magyarországra. Iványi—

Grünwald i. h. — Ungár László, A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századok (1935) 40. Poroszországban is hasonló volt a helyzet, mint nálunk: Hans Haussherr, Wirtschaftsgeschichte der Neuzeit. Zweite, durchgesehene Auflage. Weimar, 1955, 380. A mezőgazdasági válságra : uo. 383. 44 Vö. Mérei i. m. 42—43. —Pach i. m. 216. 45 Mérei i. m. 45. 46 Ugró i. m. 11. Az istvánheg}^ bér a fent közölt adatokból számítható ki. 47 Uo. és Haltenberger i. m. 222. 48 Szerződés I. 1. pont. (Borovszky i. m. II. köt. 472. — Ugró i. m. 12.) 49 Vö. Dr. Máté Imre, Budapest környékének közigazgatási rendezése és a nagyvárosi kérdés. Homok. 1932, 54. 50 Az uradalmaknak szüksége volt közeli piacra, vö. Mérei i. m. 44. 51 Káposztásmegyeren (Újpestet is ideszámítva) 1837-ben 144 lakosból 30, 1838-ban 143-ból 33, 1839-ben 186-ból 42 zsidó. (Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis. Vác, 1838, 18 ; 1839, 21 ; 1840, 22.) Mivel Káposztásmegyer lakossága Újpest nélkül átlag 70—80 volt, így Újpesten a lakosságnak kb. fele zsidó. 52 Oszetzky Dénes, A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. Pázmány Péter Tud. Egy. Tört. Szem. kiadványai 3. sz. Bp. 1935, 39—41. 53 Uo. 45. 54 Kosa János, Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Apolló Könyvtár 7. sz. Bp. 1937, 108. Érre különösen jó példa a Lővy-testvérek élete. L. alább. 55 Lővy Ignác pesti nagykereskedő bőrnagykereskedést nyit, és ezért a céhekkel hosszas viszályba kerül. (1. sz. Áll. Ltár. Pest város ltára. Intimata a. n. 4632.) 56 Ungár László, A hazai céhrendszer bomlásáról. (Továbbiakban : Céhrendszer.) Századok (1938) 168. 5. jegyzet. 57 Erre 1. a Lővy- és Neuschloss-családról az alábbiakban mondottakat. A zsidó borkereskedelemre 1. pl. Miskolci Áll. I/tár. Tállya lt.-a. : A Hadnagyszék jegyzőkönyvei 1798. 89. sz. és jegyzőkönyvi iratok 1829. 57. fasc. 12. sz. 58 Lővy Bernát életrajzát 1. Reich i. m. 58—71. Továbbá Izsák nevű testvére életrajzával együtt a M. Zsidó Lexikonban. 545. Bernát Komáromból írt levelet Izsáknak, amelyben felveti a pesti bőrgyáralapítás tervét. »Wie, wenn wir nun unsere Lederfabrikazion gemeinschaftlich direkt nach Pest verlegten? Müssen wir nicht ohnehin das hierzu erforderliche Rohmaterial von dort beziehen und das ausgearbeitete Fabrikat wieder dorthin zum Absätze liefern? ... « Idézi : Reich i. m. 62. 59 Uo. 62—63. 60 Károlyi birtoklástörténet. I. köt. 305 ; II. köt. 182. Mérei i. m. 75. 61 Mérei i. m. 77—78. —Pach i. m. 251. 62 Károlyi birtoklástörténet. II. köt. 79—81. — Mérei Gyula, Magyar Iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951, (továbbiakban: Iparfejlődés) 71. Később Kossuth is gyárat akart itt alapítani. (Kosáry Domokos, Kossuth és a védegylet. Bp. 1942

v 63, 109—110, 114—116.) —Reich i. m. 63—64. Mint láttuk, az uradalom épp itt, Újpesten már úgyis zsidó »gyarmat«-ot akart alapítani. 63 Reich i. m. 64. 64 Erre különben erősen utal a Reich által Lővy Bernát szájába adott beszéd is. (i. m. 65.) 65 2. sz. Áll. Ltár. Processus terminati. 1847. 255. 32. Dunakeszi r. k. plébánia irattára. História domus 73. (1839. évhez.) A szerződésnek a fakereskedésre vonatkozó szakaszát (1. alább) is Neuschlossék érdekében adták ki, akik így akarták a konkurrenciát megakadályozni. Viszont az egész újmegyeri telepítés tervét valószínűleg Lővyék javasolták az uradalomnak (vö. Reich i. m. 66—67. és M. Zsidó Lexikon. 545.) 300