Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

Érdekes volt a malmok (hajómalmok) szerepe Újpesten. A szerződés szabad kikötőhelyet biztosított minden lakos számára a Dunán, amennyiben a hajózás érdekeit nem sértik.

103 Az olcsó vízi közlekedés valóban hozzá is járult a helység fejlődéséhez. Neuschloss fáját is vízi úton hozták.

104 A kikötő nem is sértette a hajózás szabadságát, azonban a vízimalmok igen. Bzek a malmok tulajdonképpen nem tartoztak a helységhez, és maga a földesúr hajdúja által el is tiltotta a molnárokat, hogy az újpesti Dunán kikössenek, mégis állandóan találunk forrásainkban két-három malomról említést. így aztán napirenden voltak a malmok és tutajok, illetve hajók összeütközései.

105 A molnárok nyilván jó piacot találtak Újpesten és az uradalomnak a víztől távol eső falvaiban. Ezek a malmok azonban nemcsak gabonát őröltek. A cukorfinomításnak egyik fontos eszköze volt a csontszén (spodium) amelyet őrölt állapotban lehetett felhasználni. Az újpesti molnárok csontszén őrlésével is foglalkoztak, a pesti, akkor fejlődő cukoripar számára. A malom működését Pesten a molnár céh akadályozta, így a céhkötöttségtől mentes Újpesten dolgoztak.

106 A lakosság tekintélyes részét a mesterlegények és házi cselédek alkották. Sajnos, reájuk vonatkozó statisztikai adatok nincsenek. A forrásokban említett legények és cselédek összeírásával nem érhetünk el eredményt, még megközelítőleg sem, mert ez az elem állandóan fluktuál, csak rövidebb ideig tartózkodnak a városban. Nincsenek adataink származáshelyükre sem. A legények ugyan a mestereknél laktak, és étkeztek, mégis a jegyzőkönyvek a legények és mestereik között állandó viszályokról tanúskodnak. Már a céhekben is felbomlott ebben az időben a »patriarkális« kapcsolat mester és legénye között.

107 Itt viszont még a céhszokások valahogyan mégis összetartó kapcsa is hiányzott. Ezek a legények azonban nem igazi bérmunkások, habár nem sok választotta el már őket ettől. A legényeket mestereik kihasználták, vasárnap is igyekeztek dolgoztatni őket,

108 visszatartották bérüket,

109 uzsorakölcsönnel tönkretették őket

110 stb. A legények viszont gyakran erőszakkal válaszoltak : így Bili Jakab szabólegény Dub Henrik nevű mesterét és ennek nejét ollójával megsebezte.

111 Valószínűleg valami mester és legény közötti viszály lehetett az oka annak, hogy Herits József asztalosmester házára tört egy este több, különböző mesterekhez tartozó legény és a mestert összeverték.

112 Egyébként is több adat van arra, hogy a legények közösen megvernek valakit. A legények Újpestre költözése is összefügg az akkori Magyarország általános helyzetével. A feudalizmus válsága idején a céhes mesterek nem tudtak már állandó megélhetést biztosítani legényeiknek, akik ezért kontárkodni voltak kénytelenek.

113 Hozzájárult ehhez, hogy az ipari lakosságnak is szükségképpen meg kellett nőni az országban. Az eredeti tőkefelhalmozás alapja, a falusi termelőknek a földtől való megfosztása,

114 nálunk is előrehaladt.

115 Sok a koldus, csavargó, megnő a kontárok száma, a céhek viszont igyekeznek még inkább elzárkózni.

116 19* 291