Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

és cselédeket.

83 Majdnem minden házhoz pince is tartozott : a háztulajdonosok a kocsmajog birtokában voltak. A tulajdonos rendesen csak a ház egy részét lakta (vagy egyáltalán nem lakott benne) és a többit bérbe adta. Olykor a pincét külön is. Megtörtént az is, hogy a bérlő tovább bérbe adta a lakrészt. így gyakori perek keletkeztek.

84 A fentebb említett Neuschloss-ház típusa lehetett azoknak az újpesti házaknak, amelyekben bérlők is laktak, hossza 22, szélessége 6 öl volt (41,8 ; 11,4 m.). Zsindely fedte. 13 szoba, 3 konyha és 3 kamrájából 3 szoba, 1 konyha és 1 kamra kocsmának volt bérbe adva.

85 Az újpesti lakosok közül változatlanul a Iyővy- és Neuschlosscsaládok vitték a vezető szerepet. Iyővy Izsák lett Újpest első bírája, míg Neuschloss Bernát a helység első pénztárnoka.

86 Mind a kettő a kereskedelmi tőke jellegzetes képviselője volt. Iyővynek már iparvállalata is van, de ez csak mint a kereskedelem segédvállalata működött. Ő is elsősorban bőrkereskedő volt.

87 Ebben az időben az újpesti kereskedelmi tőkések tőkéje még nem alakult át ipari tőkévé.

88 A magyarországi feudális és gyarmati viszonyok azonban az ő tőkéjüknek további fejlődését is gátolták. 1841 őszén mindkét cég csődbe jutott. A csőd okát a Lővy-cég esetében nem ismerjük. Neuschlosséknál a csődper iratai hiányos tájékoztatást nyújtanak. Úgy látszik az 1839-ben elkezdett birkabőrkereskedelembe (1. fenn) buktak bele. Igaz, hogy a csődeljárás alatt sikerült mindkettőjüknek a hitelezőkkel megegyezni, de úgy látszik, legalábbis Iyővy esetében, hogy a csapást soha nem heverte ki. Noha Lővy Izsák csak 1847-ben halt meg, ezentúl alig szerepel az iratokban, és valószínűleg bőrüzeme is megszűnt. Testvérei is más foglalkozást kerestek. Neuschlossék fatelepe tovább működik, habár talán nem oly kiterjedésben.

89 A Neuschloss-csőd aktáiból egyúttal megismerjük üzleti kapcsolataikat, azt, hogy miből éltek ezek az újpesti nagykereskedők. A cég vagyoni állapota a csőd idején (Neuschloss Bernát bevallása szerint) a következő volt : Aktívák : 245 475 Ft 11 kr, passzívák : 319 345 Ft 59 kr (1842. január 10-i állapot). A cég újpesti részlegének a központja azonban Pesten volt. Ez kitűnik az adósságok jegyzékéből. Adósságok csak Vágvecsén vagy Pesten keltek. Tehát a vecsei részleghez tartozó ügyleteket helyben, míg az újpestieket Pesten kötötték meg. A váltókon vagy kötelezvényeken szereplő fizetési határidő is valamelyik pesti vásár. Ugyanígy Pesten működött a I/ővycég is. (Ő is hitelezőjeNeuschlossnak, és Pesten kelt a Pestre szóló váltó.) Az újpesti kereskedők tehát lényegében csak laktak, és raktárt tartottak fenn Újpesten, ahol nagyobb szabadságban lehettek, míg cégük tulajdonképpen Pesten és Pestből élt meg.

90 A két nagy kereskedőtőkés cég léte nyomta rá bélyegét Újpest életére a telep első éveiben. A szerződés egyes pontjai is az ő érdeküket szolgálták. Azonban miután az 1840 évi országgyűlés a zsidóság számára szabadságjogokat biztosított,

91 lényegében megszűnt a gazdag zsidók beköltözése.

92 így azután teljes mértékben érvényesült a földesúr azon^ célkitűzése, miszerint kontár iparosokból álló zsellértelepülés legyen Újpestből. 19 Tanulmányok Budapest múltjából 289