Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

zési joga van a birtokosának (I. 5. p.). Azt is meg akarta akadályozni, hogy szegény emberek kerüljenek a tulajdonosok közé : 100 ezüst Ft cautiót kell letennie a telektulajdonosnak (II. 4. p.). A tulajdonosoknak viszont a zsellérekkel szemben ad bizonyos jogokat : igazoló irataikat és a földesúri adót a háztulajdonos szedi be bérlőjétől (II. 2, 6. p.). fakókat, amennyiben igazoló írásokkal rendelkeznek, a tulajdonosok minden további nélkül felfogadhatnak (I. 6. p.). Joga van a tulajdonosnak továbbá a kapott jogok átengedésére is (I. 3. p.). Meg kell azonban említenünk, hogy a szerződésben vannak erősen feudális jellegű pontok is. Azon felül, hogy a telek tulajdonjoga megmarad az uraságnak, aki azért 300 négyszögöl után évi 25 pengőforintot kap; (a zsellér évi 1 pengőforintot fizet a földesúrnak (II. 3. p.), ház vételnél és eladásnál a földesúr illetéket szed, és az ügyletnek előtte kell megtörténnie (II. 12—13. p.). Különösen élesen mutatkoznak a feudális vonások a közigazgatásnál és a törvénykezésnél (III—

IV. szakasz.). A község elöljáróságát csak az uraság jelöltjei közül választhatja, közgyűlésein annak képviselője elnököl, minden határozat érvénytelen addig, míg azt jóvá nem hagyja. Minden külső hatósággal vagy személlyel kapcsolatos ügyet be kell jelenteni az uraságnak. ítélkezés terén a községi bíró hatósága elég kicsiny, fontosabb ügyekben, pl. a 20—100 ezüst Ft-ig terjedő adóssági ügyekben a földesúr által kijelölt egyesbíró (aki az uradalom ügyésze) ítélkezik. A leglényegesebb eseteknél azonban az úriszék az illetékes. Habár Újpestre nézve külön úriszéket kell tartani, ez nem csökkenti ennek teljesen feudális jellegét. Három bírája a földesúr tisztjei közül kerül ki, akikhez járul még a (szolgabíróból és esküdtjéből álló) törvényes bizonyság. Miért volt szükség e »szerződés« kiadására? Erre a kérdésre az előbbiekben, amikor ismertettük azokat az okokat, ill. érdekeket, amelyek a földesúr, illetve az ide költözők egyes rétegei szempontjából Újpest telepítéséhez fűződtek, tulajdonképpen már választ is adtunk. Mindezek az okok hatványozottabban érvényesülhettek akkor, ha a megtelepedés feltételei nyilvános, mindenki által hozzáférhető »szerződés«-sel szabályozva vannak. A földesúr a szerződéssel biztosítani akarta a telep minél gyorsabb fejlődését, és ezért bizonyos szabadságjogokkal ruházta fel a lakosokat. Iparos-kereskedő telepet akart és ez a szerződés erre alkalmas volt. A szerződésnek így van néhány, viszonylag haladó jellegű pontja : pl. iparszabadság, valiászszabadság, ebből azonban egyáltalán nem szabad azt a következtetést levonni, hogy gróf Károlyi István megelőzte korát, és ezáltal Újpest a »szabadság és emberi jogok előharcosa« lett.

72 Ezek a jogok a földesúr érdekét is szolgálták, aki a fentebb ismertetett feudális jellegű szerződéspontokkal gondoskodott arról, hogy amazok ne sértsék az ő földesúri jogát.

73 A szerződés aránylag haladó pontjai révén mégis olyan előnyösebb feltételeket biztosított az iparnak és kereskedelemnek, hogy az ténylegesen kialakulhatott, és így később a város is kifejlődhetett, noha a gróf tulajdonképpen kontár kézművesekből álló zsellértelepet akart létrehozni. 285