Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

17 Rekt. 1843/161 18 Nádori titkos lt. Praes. Fase. 41. nr. 129. —Kancellária Praes. 1843/513, 514, 666. 19 Eddigi életrajzai (Zólyomi Lajos, Toldy Ferenc életrajza. Magyar Helikon 1. Pozsony, 1883. — Kunfi Zsigmond, Toldy Ferenc. Bp. 1903. Kny. Irodalomtörténeti Közlemények. — Kuncz Aladár, Toldy Ferenc. Bp. 1907) vagy túlnyomóan irodalomtörténeti részletkérdéseket tárgyalnak — mint Kunfi és Kuncz — vagy csupán adatanyagot tartalmaznak, mint Zólyomi műve. 20 Munkásságának könyvészetet összeállította Greguss Ágost, 1821 —1871. Toldy Ferenc félszázados irodalmi munkássága. Pest, 1871. (621 cim.) Csupán a legfontosabbakat Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. Bp. 1914, XIV. köt. 21 Kunfi i. m. 7. 22 Uo. 8. 23 Uo. 9. 24 Külföldi útja alkalmával írt naplói : Magyar Tudományos Akadémia [MTA1 kézirattára [MSSI Tört. naplók 8r. 22. — M. irod. levelek 2r. 4. II. — Tört. 2r. 15. — Országos Széchenyi Könyvtár [OSzK] MSS. FolHung. 1615. 26 Magyar nyelv- és irodalomtörténeti tanszékfoglaló beszéde. Pest, Emich, 1861. 17. 26 Révai József, Irodalmi Tanulmányok. Kölesei Ferenc. Bp. 1950, 15—16. 27 OSzK. MSS Levelestár. Toldy Ferenc Bitnitz Lajoshoz. 28 »Ismét: Tudomány, magyar tudós.« Új Magyar Múzeumi. (1850—51) 483. 29 Új Magyar Múzeum I (1850—51) 686, valamint Kunfi i. m. 7. — Toldy így ír Szontaghnak : ». . .én az anyagot és szellemet elválasztó dualismusod irányában gyakran védtem a felbonthatlan egységet ; s mikor én a szellemet a poteneírozott anyag egyik tulajdonságának állítottam . . . hogy mi a lelket csak olyan állapotban képzelhetjük, milyben az észleletünk körébe esik, azaz lekötve az anyaghoz, sőt az anyag által feltételezve, mikből természetesen a lélek halhatatlanságára, a személyes istenre stb. nézve is el kellett térnünk ... te akkor materialistának, empiristának, pantheistának neveztél, »milyek valamennyi orvosok és természetbúvárok . . .« 30 Vajda György Mihály, Az egyezményesek. Fejezet a magyar filozófia történetéből. Bp. 1937., különösen 35—36. 31 1855-ben, amikor éles harc folyt a szeplőtlen fogantatás dogmája körül, s mikor ő maga is harcban állt a könyvtári ingatlan tulajdonjogát vitató, a szeplőtelen fogantatás dogmáját támogató Ferenc-renddel, kiadott — nyelvemlékként — hét, a témával foglalkozó régi magyar szentbeszédet. {Immaculata a régi magyar anyaszentegyház hét beszédében. Szt. István Társulat Pest, 1855. 100.) Bartakovics Béla egri érseknek ajánlva. A kiadvány hivatását abban látta, hogy bemutatja a régi hitszónokok felfogását »most, midőn a feloldó birászat még hatástalan, s a gúny mérgező ereje még nem bátorodott fel egy jámbor és magasztos tan ellen.«— Ellentmondásos lelki alkata szempontjából érdekes gyermekei pályaválasztása is. Kilenc gyermeke közül legidősebb leánya az angolkisasszonyok egri zárdájának főnöknője lett; második fia felszentelt pap volt s csupán 1880-ban vált ki a papságból. Legidősebb fia, István viszont — Brutus álnéven is — elsővonalbeli harcosa volt az 1867 utáni antiklerikális irodalmi és politikai küzdelemnek. 32 Regnicoláris lvt. Takács Sándor hagyaték fasc. 66. 1848. jún. 10. 33 Uo. fasc. 67. nr. 9711. 34 Htt. Litt. pol. 1843. f. 11. p. 10a. 35 A vonatkozó rendőri jelentés : Takács-hagyaték, fasc. 68. nr. 9907. 36 Rekt. 1843/105, 283 és 1844/115, 174. 37 Htt. Litt. pol. 1843. f. 11. p. 6a, 7a, 10a. 38 Toldynak ekkor már négy gyermeke volt. Első felesége 1836-ban, második 1842-ben halt meg. 1843-ban nősült harmadszor. Genealógiai kérdés tisz271