Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

A március 14-én a helytartótanács által elfogadott szabályzatot a miniszteriális kormányzat formálisan nem hagyta jóvá, azonban a szabályzat minden további jóváhagyás nélkül érvényre emelkedett s egész a század nyolcvanas éveiig alapja volt a könyvtár igazgatásának. Sőt : a kifejezetten egyetemi, ill. egyetemi könyvtári vonatkozások elhagyásával, a szerkezet és szöveg szószerinti követésével adta ki Toldy 1848-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának szervezeti szabályzatát.

125 A könyvtári szabályzattal egy időben, részben annak folyományaként készült el a könyvtár olvasótermi szabályzata, valamint a könyvtárszolga külön utasítása.

126 Az olvasótermi szabályzat párhuzamosan futott a könyvtári szabályzat fogalmazásával és 1848 februárjában került kiadásra. Mintájául a bécsi Hofbibliothek hasonló szabályzata szolgált, attól azonban egy-két lényeges ponton eltért. Az olvasásra szabadon kiadható művek körét a bécsi szabályzat a következőkben szabta meg : »Romane, Schauspiele, Gedichte und andere zur schönen Literatur gehörige Werke, werden nur bei Nachweisung eines wissenschaftlichen Zweckes verabfolgt : eben so wenig werden in der Regel Schul- und Vorlesebücher, Sprachlehren, Übersetzungen von Classikern, Bilderbücher und dergl. ausgegeben.« (5. §) E negatív és merev állásponttal szemben a magyar szabályzat (4. §) szabadabb szellemű : »A könyvtárnak az olvasótermi használása, a munkák minéműségét tekintve, korlátozva nincsen, úgy hogy mindennek, ki azokkal élni képes, oly munkák is kiadathatnak, melyeknek hazára kikölcsönzése tilos« azzal a megszorítással, hogy a szórakoztató irodalom és a kéziratok csak tudományos célra adhatók ki, valamint a csak érettebb korúak számára való művek »ifjabb, vagy kevésbé művelt olvasónak ki ne adassanak, hanem figyelmök hozzájuk illőbb, hasznos és tanulságos munkákra irányíttassék«.

127 Ez utóbbi szakasz, valamint a könyvtár berendezésével kapcsolatos panaszok

128 határozottan arra mutatnak, hogy a könyvtár ekkor már komolyan foglalkozott a közönségszolgálattal kapcsolatos kérdésekkel. Toldynak a katalógushálózat közönségszolgálati szerepéről és a könyvtár tudománypolitikai jelentőségéről vallott elveinek köszönhető a magyar szabályzat 10. §-a, mely a bécsi szabályzatból teljesen hiányzott : »Tanítók s más tudományos férfiakkal, sőt felsőbb tanosztályi művelt ifjakkal a címtárak is közöltessenek, azok kivételével, melyek kizárólag a könyvtár kezelésére szolgálnak.« A fenti példák mutatják, hogy Toldy a bécsi szabályzatot nem alkalmazta mereven, sőt azt a helyi lehetőségekhez mérten igyekezett szabadabban, a tudományos kutatás és a közművelődést szolgáló tájékoztató munka érdekében módosítani. A könyvtár szolga utasítása az 1833-ban kelt régebbi utasítás szövegén nem változtatott lényegesen. E tárgyban Toldy és az egyetemi tanács között csupán arról folyt a vita, hogy bekerüljön-e a szabályzatba a szolga könyvkötési kötelezettsége. A vita — melyben Toldy az adott 266