Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

viszont addigi múltjának megfelelően védte a könyvtár érdekeit. Az ideiglenes osztrák közigazgatást nem szolgálta ki, de a nemzetőri szolgálat alól is igyekezett beosztottait felmenteni. A könyvtár egyetlen forradalmi szellemű alkalmazottját adott esetben a végsőkig védelmezte, éppen úgy, mint később az üldözött Czuczor Gergelyt. Beosztottai anyagi érdekeit is szem előtt tartotta. Ügyes érveléssel sikerült elérnie, hogy az őri munkát is ellátó két írnok 1845-ben 10%-os fizetésemelést kapott. Nem sikerült viszont hasonló eredményt elérnie a könyvtárszolga esetében, akinek 12%-os fizetésemelési kérelmét a helytartótanács 1848-ban elutasította arra való hivatkozással, hogy a drágaság (mely az általános európai gazdasági válság nyomán lépett fel) már nem olyan nagy, mint az előző évben volt. Csupán 1849-ben sikerült Dobocsányi számára a minisztériumtól a kért emelést megkapnia.

118 3. Az új könyvtári szabályzat Toldy igazgatása első éveiben végzett könyvtárszervező munkáját a könyvtár új szervezeti szabályzatában foglalta keretbe.

119 A könyvtár legutolsó szabályzata a XVIII. század végéről származott ; Fejér György patriarchális könyvtárigazgatása alatt nem tűnt fel elavult volta, már csak azért sem, mivel a Ratio Educationis is röviden összefoglalta a könyvtár tisztviselőinek teendőit s a hivatalos körök általában erre a jogforrásra hivatkoztak.

120 A felettes szervek Toldy hivatalbalépésekor döbbentek rá a könyvtárban uralkodó anarchiára és kezdtek foglalkozni az új szabályzat elkészítésének kérdésével. Toldy igazgatói eskütétele alkalmával Fischer Bertalan és Frank Ignác professzorok vállalták a szabályzat revíziójával kapcsolatos előterjesztés megtételét ;

121 Toldy is megtette a maga megjegyzéseit, majd pedig 1846 nyarán kidolgozta a könyvtár új szervezeti szabályzatának első tervezetét. A régi szabályzat négy fejezetre oszlott ; az első általános jellegű szervezeti kérdéseket, a második az igazgató, a harmadik az őrök, a negyedik az írnokok kötelmeit tárgyalta ; a szabályzat a napirend felsorolásával zárult. A szabályzat mindössze 27 rövid szakaszból állt. Toldy 1845-ben kelt feljegyzésében még nem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy gyökeresen átdolgozza a régi szabályzatot, csupán kisebb javításokra gondolt. Később azonban belátta, hogy egy alapjában új szabályzattal teljesen átformálhatja a könyvtár életét ; ekkor egy részletes, 99 §-ból álló új szabályzatot dolgozott ki, melyben minden erre lehetőséget nyújtó helyen érvényre juttatta könyvtártani elveit.

122 Kísérőiratában Toldy részletesen ismertette a szabályzat összeállításakor követett elveit, s hivatkozott a felhasznált forrásokra. 263