Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

sága esetén kedvezőbb eredményeket lehetett volna elérni. Az 1846 utáni működés eredményesség tekintetében nem emelkedett a Szabó Pál-féle vezetés fölé. De különben is ugyanaz a Széchenyi, aki emiatt olyan súlyos vádat emelt Kossuth ellen, két esztendővel azelőtt a Gyáralapító Társaság létesítésének kapcsán az igazgatók korlátlan felhatalmazása mellett foglalt állást. »Azért bukott meg Britániában nem egy Stock Joint Company, mert az igazgatónak nem hagyatott elég szabad tér : aminek következése az, ha t. i. a választmány a végrehajtásba is keveredik, vagy zsibbasztó ellenőrséget gyakorol, hogy a végrehajtó nem annyira hordja szívén az ügy sikerét, mint saját állásának biztosítását . . .<<

172 » Fennmaradhat ugyan az igazgató kiválasztásában elkövetett hiba vádja. Ez azonban nem volt előrelátható. A vállalat alapítóit legfeljebb az a bírálat illeti, hogy közelebbi tapasztalat hiánya miatt, nem ismerve a részvénytársaságok természetrajzát, lehetségesnek tartották a kapitalisztikus vállalkozási forma összeegyeztethetőségét a közérdekű nemzeti célok követésével. Ezt a természetes ellentétet a Magyar Kereskedelmi Társaság esetében épp oly kevéssé lehetett áthidalni, mint bárhol másutt. További baj volt a kivitelképes magyar áruk hiánya, és ezzel függ össze a belföldi üzletfelek szállítási hibáira és »galádságára« való hivatkozás. Ebben az állításban, amivel Szabó mentegette az 1846-os veszteséges mérleget, van valami igazság. A magyar föld a hagyományosan eljáró mezőgazdasági módszerek mellett alig termelhetett világpiacképes árut, sem mennyiségben, sem minőségben. A társaságnak azt kellett tapasztalnia, hogy export-kilátások esetén az ár annyira felszökik, hogy nem lehet a kivitelt nyereséggel lebonyolítani. Nagyobb kötéseknek külföldi vásárlásokkal való fedezése nem szolgálta a magyar termelés érdekét. Ebben bűnös a feudalizmus, amely állandósította a kevés termést és a rossz minőséget, de bűnös a gyarmatpolitika is, amely elzárta a magyar földet az igényesebb piac nevelő hatása elől. A reformkor gazdasági szervezkedéseit azonban nem lehet tisztán a kapitalisztikus vállalkozások üzleti szabályaival mérni. A bécsi kormány gyarmati rendszere elleni visszahatás keresett kifejezést bennük. Védegylet és Ipartárlat, Kereskedelmi Társaság, Fiumei Vasút ; valamennyi egy fénycsóvából ered. Ennek magja : egy szabad nemzeti élet gazdasági alapjának megteremtésére való törekvés. A Védegylet ábrándos elképzelései és szalmalángja, a Fiumei Vasút tervezésének téves vonalvezetése, a Kereskedelmi Társaság fellengős és valószerűtlen programja, sokakban keltett fel bírálatot vagy rosszallást. De a Védegylet, Ipartárlat, Kereskedelmi Társaság minden gyöngéjük, tökéletlenségük, mulasztásuk és hibájuk ellenére azoknak a visszafojtott gazdasági törekvéseknek voltak a kifejezői, amelyek egy-két esztendő múlva a szabadságharcban gyúltak lángra. 235