Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

és a botrányból igyekezett politikai tőkét kovácsolni. A Budapesti Hiradó egyenesen Kossuthot támadta :

139 »Hiszi-e még most is, hogy ő e korszak újjászületésére kiküldött Messiás és financier, kereskedő, vasútépítő, gyáros és politikus stb. és tetszése szerint minden, ami kell?« De támadja a nemzeti gazdasági mozgalmakat kezdeményező ellenzéket is. »Nem látjátok-e végre urak, hogy egyedül a ti hasznavehetőségteket negáljuk . . . publicisták, prókátorok ne kereskedjetek! Kereskedők, gyárosok ne politizáljatok.« Egy másik alkalommal pedig azt fejtegette hogy ezáltal az első magyar kereskedelmi társaság hitele az egész világ előtt kompromittálódik, hazánkban pedig a társadalmi tevékenység jövője. A Nemzeti Újság is erősen kifogásolta a társaság ügyvitelét, az elhallgatást, »amely nemzeti kivitelünket kockáztatja és a kezelők homlokára bélyeget süt«.

140 Ezeket a támadásokat jogosan bélyegzi meg Horváth Mihály.

141 »Lehetetlen nem gáncsolni a konzervatívok azon túlzásait a pártgyűlöletté vált személyes ügyben, miszerint örömtől ragyogó arcokkal, mint valami örvendetes cselekményt hirdették a valóban országos csapást«. A támadásokkal a leghatározottabban a Pesti Hirlap szállott szembe, amelyet akkor már nem Kossuth szerkesztett. »Szabó nem a liberális párt, hanem minden elvű részvényesek akaratából lett teljes hatalmú igazgató. Szűnjetek meg tehát egy részvénytársaság, ha úgy tetszik egy kezdő nemzet botlását, egy párt rovására irni«.

142 »Talán zárt testület volt a kereskedelmi társaság, amelynek részvényeseiül csak az ellenzék tagjai vétettek fel? A konzervatívok e befolyást miért nem használták arra, hogy a társaság vezetését alkalmasabb kezekre bizzák . . . Azon konzervatívok, akik Szabó jellemét ismerve a veszélyt előre tudták, mégis semmit sem tettek, valóságos bűnt követtek el«.

143 Újabb rendkívüli közgyűlésre került a sor 1845. december 23-án. Ezen a Szabó elleni eljárásról döntöttek. Szabó apja azt az ajánlatot tette, hogy a fia szabálytalan eljárásából származó károkat megtéríti, ha nem indítanak bűnvádi eljárást. A veszteségből 30 400 Ft-ot tett a megszökött igazgató eljárásaiból származó károsodás. Ebből 6000 Ftra hátrahagyott vagyona nyújtott fedezetet, míg a többit atyja térítené meg. A választmány azon a véleményen volt, hogy a kár nem hűtlen kezelésből, hanem szabályellenes eljárásból származott, és nem olyan természetű, ami miatt bűnvádi eljárást kellene igénybe venni.

144 Ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta, annál is inkább, mert az ajánlat visszautasítása esetén a veszteség kipótolatlanul maradna és a választmányt kellene felelősségre vonni az ellenőrzés elmulasztása miatt.

145 Ezután hozzá kellett fogni a társaság újjászervezéséhez. Ebből a célból 1847. március 13-ára rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen megállapították, hogy új követeléseket nem támasztottak a társaság ellen és a vizsgálat nem erősítette meg azoknak az aggodalmát, akik az első évi nagy nyereséget is csak a hamis könyvvitel eredményének tartották. December óta sikeres ügyletek megkötésével a társaság vagyona 216 000 Ft-ra nőtt, annak ellenére, hogy egy 1800 frankos rozsszállítási és egy 228