Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

szerződést kötöttek, de a vállalt kötelezettségnek nemcsak, hogy nem tettek eleget, sőt Szabó durván válaszolt az angol cég leveleire. Dresler ezt megunta és megírta, hogy elégtételt vesz magának : a londoni és a liverpooli tőzsdék csarnokaiban ki fog függeszteni egy írást, amelyben Szabót megbélyegzi és mindenkit óv a Magyar Kereskedelmi Társasággal való kapcsolattól. A választmány erre Dreslernek kárpótlásul egy rozsüzletet ajánlott fel, amelybe beleszámította az előbbi veszteséget is. Ezzel akadályozta meg a megbélyegző kifüggesztést.

128 A spekulációs üzletek kezdtek túlsúlyra jutni, ezek közül három különösen szerencsétlen kimenetelű volt. Egy belgiumi téves jelentésre a repceüzletben veszteségek álltak elő. Egy rossz minőségű repceküldeményből 25 000 Ft kár származott.

129 Szerencsétlen spekuláció volt az is, hogy Ulm városával Szabó olyan ár mellett szerződött 15 000 mérő búza szállítására, amely már a szerződéskötés percében 1 Ft-tal olcsóbb volt a piaci árnál.

130 A megkárosítottak közé tartozott Wesselényi Miklós is, aki egy jelentékeny mennyiségű hamuzsír tételt adott bizományba a társaságnak. Szabó hanyagsága miatt az akkor pénzügyileg megszorult Wesselényit érzékeny veszteség érte, mert az árut nem adták el a rendelkezésnek megfelelő időpontban. Szabó mégis olyan hangon hárította el a felelősséget, hogy Wesselényi emiatt Kössuthnál panaszkodott.

131 Közben Szabó, hogy tekintélyét növelje, Mexico fiumei tiszteletbeli konzulja címére pályázott. A hozzájárulás megadása ügyében az udvari kancellária a nádort kérdezte meg, aki kedvezőtlen választ adott.

132 Eszerint Szabónak trieszti nagykereskedői tevékenysége sem volt sikeres, közel állott a bukáshoz. A nádor szerint Szabó inkább képzeletbeli, mint reális spekulációkba fogott és politikailag a kormányellenes körökkel tart fenn kapcsolatot, ezért nem javasolja, hogy megkapja az exequaturt. Kár, hogy a nádor értesülésének forrása az iratokban nem szerepel. Ha a trieszti dolgokra vonatkozó állítás való lett volna, úgy kétségtelen, hogy a Szabó elleni támadások ezt már előbb kihasználták volna. Az elterjedt hírek Batthyányt arra indították, hogy lemondjon az elnöki tisztről. Ezzel a gondolattal már — úgy látszik — 1846 elején foglalkozhatott, mert Széchenyi február 20-án naplójába jegyezte :

133 »nem helyes, ha Batthyány leteszi az elnöki tisztet«. A választmányból való kilépését jelentette Kunewalder is. Az augusztus 27-i közgyűlésre tűzték ki az új elnök és a választmányi tag megválasztását, arra a közgyűlésre, amely a második üzleti év mérlegét volt hivatva tárgyalni. A közgyűlés időpontja drámai események találkozása volt. Egy héttel azelőtt Kossuth visszavonult a Védegylet vezetésétől. Egy megrendítően kiábrándító mérleg került a közgyűlés elé, 84 000 Ft veszteség egyenleggel. Ennek okát főként a belföldi ügyfelek szállítási hibáiban és »galádságában« jelölte meg az igazgatói beszámoló. Szabó egyben lemondott a korlátlan felhatalmazásról és előleges irányítást kért a jövőben.

134 226